A tüdőtranszplantáció olyan szervátültetés, amely során a beteg (recipiens) súlyosan károsodott tüdejét egy egészséges, donorból származó tüdővel cserélik ki.
Tüdőtranszplantációra általában végső megoldásként kerül sor, ha a gyógyszeres és egyéb terápiák nem vezettek eredményre. A beteg állapotától függően a tüdőtranszplantáció során előfordulhat, hogy csak az egyik oldali tüdő kerül átültetésre (pl. tüdőfibrózis esetén), de arra is van példa, hogy mindkét oldali tüdő (pl. cisztás fibrózis, COPD esetében), illetve bizonyos esetben a szívtranszplantációval egyszerre valósul meg a tüdőtranszplantáció (pl. pulmonális hipertenziónál).
Magyarországon a legfrissebb szervátültetési program a tüdőtranszplantáció, az első beavatkozást dr. Lang György és Rényi Vámos Ferenc végezte 2015-ben.
Magyarország tagja az Eurotransplant International Foundation nemzetközi szervcsereszervezetnek, így a betegek kedvezőbb esélyekkel juthatnak donorszervekhez.
Minden tüdőtranszplantáció esetén a donor és recipiens vércsoportja és a szerv mérete kompatibilis kell, hogy legyen, illetve megfelelő HLA-egyezésnek kell fennállnia.
A donor a legtöbb esetben agyhalott, azonban cisztás fibrózis esetén az élő donoros tüdőtranszplantáció is előfordulhat, ebben az esetben egy jobb oldali alsó lebenyt egy donortól, egy bal oldali alsó lebenyt pedig egy másik donortól kap a beteg, a donorok a legtöbb esetben hozzátartozók.
A tüdőtranszplantáció nagyműtétnek számít, és számos komplikációval jár, azonban sikeres esetben a beteg életminősége jelentősen javul. A tüdőtranszplantációt követően az 5 éves túlélés 50%.
A tüdőtranszplantáció indikációi
Tüdőtranszplantáció abban az esetben kerül szóba, ha az előrehaladott tüdőbetegség nem reagál más terápiára, illetve ha a beteg donor tüdő nélküli életkilátása nem haladja meg a 2-3 évet, vagy az állapota alapján 50% feletti az 1 éves mortalitás (halálozási arányszám).
Súlyosan károsodott, beteg tüdő esetén a szervezet oxigénellátása zavart szenved, ezért végső esetben tüdőtranszplantáció válik szükségessé az életben maradáshoz.
Számos betegség, állapot vezethet a tüdő károsodásához, például:
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD),
- a tüdő szövetének hegesedése (tüdőfibrózis),
- a tüdő ereiben megnövekedett vérnyomás (pulmonális hipertónia),
- cisztás fibrózis,
- sarcoidosis, histiocytosis.
A tüdőtranszplantáció kontraindikációi
A tüdőtranszplantáció azonban nem minden esetben jelent megfelelő megoldást. Az alábbi állapotok ellenjavallatot képeznek a tüdőtranszplantáció tekintetében:
- 65 év feletti életkor (kitűnő általános állapot mellett az egyoldali tüdőtranszplantáció ritka esetekben lehetséges);
- aktív fertőzés, kontrollálatlan infekció (panrezisztens MRSA, Pseudomonas);
- gyenge általános állapot, előrehaladott betegség;
- extrém túlsúly;
- fennálló vagy 5 éven belüli malignus (daganatos) betegség;
- a vese, tüdő, szív súlyos betegsége;
- súlyos pszichiátriai megbetegedés, együttműködésre való képtelenség;
- a beteg szociális helyzete nem kielégítő, nincs mögötte egy támogató család vagy közösség.
A tüdőtranszplantáció rizikófaktorai
A tüdőtranszplantáció számos komplikációval járhat. A leggyakoribb a kilökődés, a fertőzés, a vérzés, a trombózis és a légúti elzáródás.
Kilökődés (rejekció)
A legnagyobb egyezés ellenére az immunrendszer idegenként ismeri fel az újonnan beültetett szervet, és támadást indít ellene, károsítva ezzel a transzplantált szervet. A kilökődés rizikója a transzplantációt követően a legnagyobb, az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.
A kilökődés megelőzésére immunszupresszáns terápia alkalmazása szükséges, legtöbbször egy életen át.
Gyógyszermellékhatások
Az immunszupresszáns gyógyszerek számos mellékhatással rendelkeznek, például:
- súlynövekedés,
- az arcszőrzet erősödése,
- gyomorproblémák,
- vesekárosodás,
- az alábbi betegségek kialakulásának rizikóját növelik: cukorbetegség, csontritkulás, daganat, magas vérnyomás, fertőzések.
Fertőzések
Az immunszupresszáns szerek alkalmazása a fertőzések kialakulásának kockázatát növeli, ezért érdemes különös figyelmet szentelni a személyi higiéniára (pl. gyakori kézmosás, fog- és szájápolás), a védőoltások felvételére, és fontos a fertőzés lehetőségét a lehető legkisebbre csökkenteni (pl. kerülni a nagy tömeget, a zsúfolt helyeket).
A leggyakoribb fertőzések:
- bakteriális tüdőgyulladás,
- cytomegalovírus,
- aspergilózis.
Reimplantációs válasz
Gyakori komplikáció a tüdőtranszplantáltak körében, hogy a műtét ideje alatt jelentkező vérellátási zavar következtében a tüdő megtelik folyadékkal. Ez vérköpéssel, légszomjjal és fekvő helyzetben nehézlégzéssel járhat.
A tünetek a transzplantációt követő 5. napon a legerőteljesebbek, és legtöbbször a 10. nap után megszűnnek.
A tüdőtranszplantáció előtt
A transzplantációt megelőzően hosszú idő telik el a felkészüléssel és a várakozással az új szerv befogadásáig.
A tüdőtranszplantáció előtt számos vizsgálat elvégzése szükséges a beteg általános állapotának felmérésére és a szervek állapotának tisztázására:
- vérvétel,
- mellkasröntgen,
- echokardiográfia: a szív ultrahangvizsgálata a szív funkciójának felmérésére,
- EKG: a szív elektromos működésének vizsgálatára,
- angiográfia: a tüdő ereinek vizsgálatára.
Először a kezelőorvos a beteg állapotának figyelembevételével dönt a transzplantáció szükségességéről. Majd a kérelmet előterjeszti a Transzplantációs Bizottságnak. A Bizottság dönt a kérelem ügyében, pozitív elbírálás esetén a beteg felkerül a transzplantációs listára. A listán betöltött helye az állapotának súlyosságától függ. Dokumentálják a beteg vércsoportját, méretét, hogy a számára legmegfelelőbb szervet kaphassa.
Ezt a várakozás időszaka követi, amely során a beteget folyamatosan monitorozzák, felmérik az állapotát, és szükség esetén átmeneti terápiát is kap. Fontos, hogy a beteg egészséges életmódot folytasson, figyeljen a kiegyensúlyozott táplálkozásra, a fizikai aktivitásra, és hagyjon fel káros szenvedélyeivel.
A megfelelő donorszerv esetén a beteget azonnal értesítik, ezért fontos, hogy folyamatosan elérhető legyen, és legyen előkészítve egy táska a szükséges gyógyszerekkel, ruházattal, valamint érdemes előre megtervezni a kórházba jutás módját. A telefonhívást követően a műtétig a beteg nem ehet és nem ihat.
A transzplantáció előtt még egyszer ellenőrzik a donorszerv és a beteg kompatibilitását.
A tüdőtranszplantáció menete
A tüdőtranszplantáció ideje alatt a beteg általános érzéstelenítést kap és intubálják.
A tüdőtranszplantáció egy nyitott mellkasi műtét útján valósul meg, ezért a sebész metszést ejt a mellkason, majd eltávolítja a beteg tüdőt vagy tüdőket. Ezt követően a nagyereket és a főhörgőket (a visszamaradt légutakat) csatlakoztatják a donorszervhez.
Bizonyos esetben a beteget szív-tüdő motorra kapcsolják, hogy a műtét alatt ez biztosítsa a szervezet megfelelő vérkeringését.
A tüdőtranszplantáció után
A transzplantációt követően pár napot az intenzív osztályon kell töltenie a transzplantáltnak. Ez alatt az idő alatt légzést támogató eszközök segítik a beteg légzését, illetve mellkasba vezetett draincső segíti elő a mellkasban képződött folyadék távozását. Eközben a beteg intravénásan kap fájdalomcsillapítót és kilökődést gátló gyógyszereket. Az állapot javulásával, amikor a transzplantált nem igényel légzéstámogatást, elhagyhatja az intenzív osztályt.
A szervátültetést követően 1-3 hétig szükséges bent tartózkodni, ez az időtartam azonban egyénenként eltérő.
A kórházi tartózkodást követően 3 hónapon keresztül szoros kontroll alatt tartják a transzplantáltat, hogy az esetleges komplikációkat megelőzzék, időben észrevegyék és kezeljék. Emiatt érdemes ebben az időszakban a kórházhoz közel tartózkodni.
A kontroll során az alábbi vizsgálatok szükségesek:
- vérvétel,
- mellkasröntgen,
- EKG,
- légzésfunkciós teszt,
- tüdőbiopszia: bronchoszkópia segítségével a tüdőszövetből mintát vesznek, hogy a kilökődés ellenőrizhessék.
Fontos, hogy ha bármi rendelleneset tapasztal, vagy az alábbi tünetek közül bármelyiket, azonnal forduljon orvoshoz:
A tüdőtranszplantációt követően immunszupresszáns gyógyszer (pl. kortikoszteroid, basiliximab, mycofenolát mofetil, azathioprin) szedése elengedhetetlen, emellett fontos odafigyelni az egészséges életmód alapelveinek betartására, a pszichés egészségre, így akár teljes értékű életet élhet a szervátültetést követően.
