Sok olyan daganat létezik, amely a nőket érinti, és ahogyan a többi típusnál, ezeknél is kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb diagnosztizálják őket. A kockázati tényezőkről, a szűrésekről és a legmodernebb kezelési eljárásokról beszélgettünk dr. Czébely Lénárt András szülész-nőgyógyász szakorvosjelölt, klinikai orvossal.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja
Rózsaszín hónapként is szokás emlegetni az októbert, amikor számtalan rendezvény, cikk, beszélgetés hívja fel a figyelmet a mellrákra. Valóban olyan gyakori ez a betegség, hogy egy egész hónapot szenteljünk neki?
Igen, a leggyakoribb nőket érintő daganatfajta a mellrák, Magyarországon évente kétezren veszítik el miatta az életüket, miközben a szűréseken való rendszeres részvétellel akár 30-40%-kal is csökkenhetne ez a szám. A szakmai ajánlások szerint 30-35 éves kortól kétévente javasolt a TB-támogatott, ingyenes mammográfia, ennél fiatalabb korban pedig az ultrahangos vizsgálat. Magasabb kockázat esetén, ha valaki az emlőrákra hajlamosító géneket igazoltan hordozza, vagy a családjában előfordult mell- vagy petefészekrák, érdemes évente elmenni, akár MR-vizsgálattal kiegészítve.
Olvashatunk biztatást a havonkénti önvizsgálatra is. Ennek tényleg van értelme?
Az önvizsgálat is nagyon fontos, de hátránya a mammográfiával szemben, hogy csak a kitapintható méretű daganatot lehet vele észrevenni, míg a képalkotó eljárások korábbi stádiumban lévő, méretben kisebb elváltozásokat is ki tudnak mutatni. A kimenetel és a kezelés szempontjából is nagyon lényeges, hogy milyen stádiumban ismerik fel a daganatot, így nyilván ezzel a módszerrel nem lehet kiváltani a mammográfiát.
Az önvizsgálatot egyébként havonta ajánlott elvégezni, és ha bármilyen változást, új képletet tapint ki valaki, azt természetesen ki kell vizsgálni. Figyelemfelhívó lehet az emlők (a)szimmetriájának megváltozása, új göb tapintása, a mellbimbó behúzódása vagy akár váladékozása. Az is számít, hogy mikor végezzük az önvizsgálatot: legcélszerűbb a menstruációt követő héten, lehetőleg a ciklus ugyanazon napjain csinálni, mert ilyenkor kevésbé duzzadtak és érzékenyek az emlők.
Kik tartoznak a magasabb kockázati csoportba?
Ha a családban előfordult korábban a betegség, elvégezhetők olyan genetikai vizsgálatok, amelyek az okozó BRCA-1 és -2 génmutáció jelenlétét vizsgálják. Fontos megemlíteni viszont, hogy a diagnosztizált emlőrákok kb. 10%-áért tehető felelőssé a BRCA-gének mutációja, családi halmozódást más, ritkább génmutációk is okozhatnak. A felmenőknél jelentkezett petefészekdaganat is jelezhet kockázatot. Növelik a daganat kialakulásának esélyét olyan tényezők is, mint az elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás.
Magasabb a kockázat azoknál is, akik nem szültek, mivel a szülés és a szoptatás védőfaktorok. A hormonális fogamzásgátló hosszú távú szedése is kockázati tényező, de az abbahagyást követően 2-5 év után nagyjából megegyezik az előfordulás valószínűsége azokéval, akik nem szedtek ilyet. A mesterséges megtermékenyítés során történő petefészekstimuláció is növelheti a kialakulás esélyét idősebb életkorban.
Sok fiatal is szenved ebben a betegségben. Milyen korban jelentkezik leggyakrabban?
60-65 év között a legyakoribb az előfordulása. 30-35 év alatt ritka, ebben a korban inkább a genetikai hajlam növeli az esélyét, a 40. életév után viszont nőni kezd a szórványos emlőrák gyakorisága. Természetesen ezen az életkortartományon kívül is indokolt a szűrés, sőt, 65 éves kor után is kifejezetten ajánlott a rendszeres mammográfia.
Ha valakinél igazolták a BRCA-mutáció jelenlétét, a megelőző melleltávolítás megoldás lehet?
Igen, a hazai szakmai ajánlás szerint a genetikai szűrés során bizonyított kockázati csoportba tartozó nőknél indokolt lehet a kétoldali, teljes emlőeltávolítás az emlőrák megelőzése céljából.
A leggyakoribb nőgyógyászati daganatok
Milyen daganatok jelentkezhetnek csak nőknél?
A leggyakoribb nőgyógyászati daganatok a méhtestrák, a petefészekrák és a méhnyakrák. Míg az utóbbit legnagyobb részben magas rizikójú HPV-törzzsel való fertőzés okozza, a petefészekrák és méhtestrák esetében nagy jelentősége van a genetikai faktoroknak, illetve életmódbeli tényezők – elhízás, alkoholfogyasztás, dohányzás – is növelik a kialakulás esélyét. Ez a két típus általában idősebb korban, 50-60 éves kor felett alakul ki, és rizikótényező lehet a változó kor tüneteire adott hormonterápia is.
Az emlőráknál említett BRCA1- és -2 genetikai mutációk a petefészekrák okai között is szerepelnek. Ha a felmenők között előfordult petefészek-, emlő- vagy végbéldaganat, érdemes még jobban odafigyelni a szűrésekre. A hormonális hatások közül az ösztrogéntúlsúly lehet tényező a méhtestráknál, melyet időben felismerve gyógyszeresen lehet kezelni. Szintén kockázati tényező az átlagosnál korábban kezdődő vagy idősebb korban végződő menstruáció, és az, ha valaki nem szült.
A változó kor körüli hormonpótlás tehát kockázatos lehet. Igaz ez a természetes hatóanyagokra is?
Az étrendkiegészítők vagy gyógyhatású készítmények sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint a gyógyszeres hormonterápia. Aki a változó kor kellemetlen tüneteivel küzd, próbálkozhat ezekkel a készítményekkel. Emellett a testmozgás, az egészséges testsúly elérése és megtartása is nagyon sokat számít, ahogy a dohányzás, alkoholfogyasztás elhagyása és az egészséges táplálkozás is.
Milyen tünetek figyelmeztethetnek ezekre a daganatokra?
A petefészekrák alattomos betegség, ez az egyik olyan daganat, mely korai stádiumban sokáig nem mutat tüneteket, és ha igen, azok sem mindig egyértelműek: például fogyás, éjszakai izzadás, láz stb. Viszont a nőgyógyászati ultrahang-vizsgálaton a kezdődő elváltozás is látszik, éppen ezért a rutin nőgyógyászati rákszűrés mellett ajánlott az ultrahang is. Szintén gyanúra adhat okot a vérben vizsgálható tumormarkerek emelkedése.
A méhtestrákot vérzési rendellenességek jelzik: például a menstruációk közti vagy változó kor utáni vérzés, a vérzés típusának megváltozása, az abnormális hüvelyi folyás.
A háromévenkénti méhnyakszűrés kimutatja ezt a típusú daganatot?
Igen, a rendszeres szűrés itt is életmentő lehet. Az új irányelv szerint számos helyen már a HPV-szűrés, -tipizálás is fontos része a vizsgálatnak. És ne felejtsük el, hogy a HPV-fertőzés ellen védőoltás is rendelkezésre áll, mely hazánkban a 7. évfolyamos lányok és fiúk számára már térítésmentesen az iskolai kampányoltás keretében kérhető. A legjobb hatékonyság akkor érhető el, ha a szexuális élet elkezdése előtt megkapják a kamaszok, de fontos tudni, hogy minden életkorban, bármelyik nemnek kifejezetten ajánlott a vakcináció.
Mennyire számítanak veszélyesnek ezek a daganatok?
Minden daganat kezelése függ attól, hogy agresszív vagy kevésbé agresszív szövettani típusról van-e szó. A korai felismerésnek természetesen döntő szerepe van a kezelés és a túlélés szempontjából, ezért is fontos részt venni a szűrővizsgálatokon. A stádiumbesorolásnál a daganat mérete, kiterjedése, átterjedése a környező szövetekre, a nyirokcsomók érintettsége és az esetleges áttétek jelenléte a meghatározó.
Személyre szabott kezelések
A diagnózis egy beteg életének talán legnehezebb pillanata. Mi vár rá ezután?
A szükséges képalkotó eljárások után a stádiummeghatározás következik, majd onkológiai bizottság dönt a személyre szabott kezelésről. A szükséges műtét radikalitása mellett határozni kell a kemo- vagy sugárterápiáról, sőt, egyes daganattípusoknál célzott biológiai terápia is elérhető. Természetesen nem feltétlenül van szükség mindegyikre.
A méhnyakrákot például gyakran már korai, rákmegelőző állapotban diagnosztizálhatjuk, amikor még csak a méhszájon és méhnyakon jelennek meg a rákmegelőző elváltozások. Ebben a stádiumban kúpszerű kimetszéssel az érintett rész eltávolítható, így nem válik lehetetlenné a későbbi gyermekvállalás sem.
Nem szükséges tehát minden esetben a radikális műtét?
A beteg életkorát, gyermekvállalási szándékát és a daganat típusát, stádiumát figyelembe véve születik döntés a kezelés radikalitásáról. A méhtestdaganatnál a méhet egészében el kell távolítani, petefészekráknál is általános, hogy egyik oldali érintettsége esetén az ellenoldali is eltávolításra kerül. Itt az esetleges későbbi gyerekvállalási szándék lehet döntési szempont. Kiterjedtebb daganatoknál a nyirokcsomókat és a belső női nemi szerveket is el kell távolítani.
Nemrégiben a legújabb robottechnika is megjelent Magyarországon…
Igen, ennek használata az onkológiai műtéteknél már jelen van, a műtétek precízebben végezhetők velük, mint a laparoszkópiás vagy nyitott hasi módszerekkel. További nagy előnyük, hogy a beavatkozás sokkal kisebb megterheléssel jár a betegeknek, akik a műtét után hamarabb felkelhetnek, korábban mobilizálhatók. Gyorsabb a gyógyulás, kisebb a fertőzések kockázata, nagyobbak a túlélési esélyek, és kevésbé valószínűek a műtét utáni kockázatok, amelyek főként az egyéb betegségekkel élő vagy idősebb betegeknél léphetnek fel. Így az esetleges kiegészítő onkológiai kezelés is korábban elkezdődhet.
Kapcsolódó tartalom:
Egyéni tényezők a rákmegelőzésben
