Március a vastagbéldaganat elleni küzdelem hónapja, melynek legfőbb célkitűzése a figyelem felhívása a szűrővizsgálatok fontosságára.
A vastagbélrák előfordulása világszerte növekedést mutat; hazánkban az egyik leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganattípus. A vastagbéldaganat megelőzésének és a korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrővizsgálat.
Vastagbél- és végbélszűrés
Hazánkban évente több mint 10 000 embernél diagnosztizálnak vastagbéldaganatot; az esetek közel fele végzetes kimenetelű. A vastagbélrák – a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú elváltozás – főként az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, de fiatalabbaknál is kialakulhat. A férfiak magasabb arányban érintettek.
A vastagbéldaganat jellemzője, hogy lassan, több év alatt fejlődik ki, mialatt a betegek sok esetben tünetmentesek. Fontos tudni, hogy a vastagbéldaganatok jól szűrhető daganatok.
Lásd még: Daganatképződés
50 éves kor felett mindenkinek javasolt a rendszeres, lehetőleg kétévenkénti szűrés a betegségre jellemző tünetek hiányában is, mert a vastagbéldaganat korai felismerése és kezelése jelentősen javítja az életkilátásokat.
A betegség és a halálozás csökkentésének és megelőzésének érdekében hazánkban 2024-től a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szervezésében valósul meg a népegészségügyi célú vastagbél- és végbélszűrés.
A szűrési részvételi arány növelése érdekében az NNGYK személyre szóló meghívót küld azoknak az érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező, 50-70 éves nőknek és férfiaknak, akik az elmúlt két évben nem voltak vastagbéltükrözésen, nem vettek részt székletvér-vizsgálaton, és nincs igazolt vastag- és/vagy végbéldaganatuk, illetve gyulladásos bélbetegségük.
A vastagbélszűrés kétlépcsős módszere
A szűrés két lépcsőből áll. Az első lépcsőben – a széklet laboratóriumi ellenőrzése során – rejtettszékletvér-vizsgálat történik. A mintavételhez szükséges egységcsomagot a háziorvostól kell kérni, majd két egymást követő nap székletmintáját postai úton beküldeni az NNGYK kijelölt vastagbélszűrési laboratóriumába. A mintavétel teljesen fájdalmatlan, otthon kényelmesen elvégezhető.
Amennyiben Ön szűrésre jogosult, személyre szóló meghívó levelet kap az NNGYK Szűrésirányítási Főosztályától az állandó lakcímére. A meghívó tájékoztatja arról, hogy a szűrési egységcsomag átvétele érdekében keresse fel a háziorvosát.
Amennyiben postai úton szeretné megkapni a szűrési egységcsomagot, akkor kérjük, hogy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen jelentkezzen az alábbi adatok megadásával:
- Név
- TAJ-szám
- Meghívólevél alján található egyedi sorszám
Amennyiben a székletvér-vizsgálat eredménye nem-negatív, akkor kerül sor a második lépcsőre, a kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözésre), amely jelenleg a legkorszerűbb vizsgálati módszer a vastagbél/végbél betegségeinek (gyulladás, polip, bélfali sérv) és a korai stádiumú daganat felismerésére. Előfordulhat, hogy a kezelőorvos elvégzi a végbél fizikális vizsgálatát is (rektális digitális vizsgálat, lásd még: Béldaganatok), mivel a tumorok jelentős része a végbélben helyezkedik el. Ez fájdalommentes, esetleg enyhe kellemetlenséggel járó egyszerű vizsgálati mód, amely az ujjakkal történő kitapintást jelenti.
A vastagbéltükrözés során kolonoszkópot vezetnek a vastagbélbe a végbélnyíláson keresztül. A vizsgálat során az orvos szövettani mintát – biopszia – is vehet, illetve eltávolíthatók a kisebb polipok is, melyek potenciálisan rosszindulatúvá fajulhatnak.
A vizsgálat sikeréhez a tükrözés előtt szükség van béltisztításra, beöntésre, mert a nem megfelelően tiszta vastagbél csökkenti a diagnózis pontosságát, és növeli a vizsgálat idejét. A vastagbéltükrözés teljes folyamata 30-45 percet vesz igénybe, melyből a vizsgálat 15-25 perc. Éber állapotban a vizsgálat kellemetlen lehet a levegő befújása és a vastagbél kanyargós részein történő áthaladás miatt, de ezt enyhíti az előtte adott, bódító hatású gyógyszer. Altatásban a beavatkozás teljesen fájdalommentes.
Ha a vastagbéltükrözés során felmerül a vastagbél- vagy végbélrák gyanúja, valamint szövettani vizsgálattal igazolják azt, a további vizsgálatokat és a kezelést egy több szakorvosból álló csapat (onkoteam) irányítja. A korai stádiumban felfedezett kóros elváltozás jól kezelhető, és legtöbbször a betegség gyógyítható.
Vastagbéldaganatra utaló tünetek
A vastagbéldaganat lassan, évek, évtizedek alatt alakul ki, és korai stádiumban sokáig tünetmentes marad. A betegségre a székelési szokások megváltozása (székrekedés és hasmenés váltakozása), puffadás, hasi diszkomfortérzet, émelygés, hányinger, rossz közérzet hívhatja fel a figyelmet.
A betegség gyanújára adhat okot a székletben megjelenő vér is, de a vérzést aranyér is okozhatja. A székletvér sok esetben szabad szemmel nem látható: ezt az ún. rejtett vérzést csak külön teszttel vagy laborvizsgálattal lehet kimutatni. A rejtett vérzésre a kimerültség, a fáradtság, a testsúly csökkenése hívhatja fel a figyelmet.
A vastagbélben az emberek kb. 10%-ánál találhatók polipok, melyek általában jóindulatúak, de bizonyos formái hajlamosak a daganatos elfajulásra, ezért jelenlétük rákmegelőző állapotnak tekinthető.
A vastagbéldaganatok kialakulásának okai
A vastagbélrák kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban számos tényező növeli kialakulásának kockázatát (a betegség akkor is megjelenhet, ha a rizikótényezők egyike sem áll fenn).
A vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát növeli:
- helytelen táplálkozás: túl sok kalória, túl kevés növényi eredetű táplálék;
- helytelen életmód: mozgáshiány, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás;
- korábban diagnosztizált polip;
- családi halmozódás (ha a betegség elsőfokú rokonnál fordult elő, akkor kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb);
- nőknél korábban már diagnosztizált méhtest-, méhnyak- vagy emlőrák;
- gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség);
- 50 év fölötti életkor (a bélrendszert érő káros hatások idővel összeadódhatnak).
A vastagbéldaganat kialakulásának megelőzése
A vastagbéldaganat megelőzésének, korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrővizsgálat.
A bélrendszeri daganatok kialakulását csökkentő tényezők:
- részvétel lehetőleg kétévente szűrővizsgálaton, szükség esetén a polipok eltávolítása;
- egészséges életmód: rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), lelki egyensúly megteremtése, testsúly kontrollja, nyugodt éjszakai alvás, mérsékelt alkoholfogyasztás, dohányzás kerülése;
- kiegyensúlyozott étrend: sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék; szárnyasok, halhús, olívaolaj, savanyított tejtermékek fogyasztása (kerülendők a füstölt húsok, a sertészsír, a margarin, a magas cukor- vagy sótartalmú, tartósítószert tartalmazó ételek);
- bőséges folyadékfogyasztás (legalább napi két liter víz);
- vitaminok és ásványi anyagok pótlása: kalcium, D3-vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav, omega-3 zsírsavak;
- probiotikumok kúraszerű alkalmazása a vastagbél normál flórájának erősítése érdekében.