Az agyalapi mirigy (hipofízis, hypophysis) borsónyi szerv a központi idegrendszerben, mely az endokrin rendszer fő szabályozó központja. A legtöbb daganatos elváltozása jóindulatú, a tünetek a tumor méretétől, sajátosságaitól, valamint az elhelyezkedésétől függően változóak lehetnek. Vér- és vizeletvizsgálat, valamint képalkotó eljárások segíthetnek a diagnózis felállításában. Terápiáját tekintve sebészeti beavatkozás, sugárterápia és gyógyszeres kezelés jöhet szóba.
Az agyalapimirigy-daganatok (hipofízisdaganat) abnormális szövetszaporulatok a hipofízisben. Jellemzően jóindulatúak, vagyis nem terjednek át más szervekre, szövetekre a szervezetben, de hatásukra a hipofízis hormontermelése megváltozhat: túl sokat vagy túl keveset termelhet az adott hormonokból, így megbillen az agyalapi mirigy által pontosan szabályozott hormonális egyensúly a szervezetben.
A túlzott hormontermelés hatására az érintett endokrin szervben is fokozódik a hormontermelés, az adott hormon túltermelésére jellemző tünetekkel. A nagyobb méretű tumorok a látóideget is nyomhatják, így látászavart okozhatnak. A hipofízistumorok sok esetben – akár az emberek 25%-ánál is – tünetmentesek, és csupán véletlenül derül rájuk fény az agyi képalkotó vizsgálatok során.
Az agyalapimirigy-daganatok főbb típusai és tünetei
Az agyalapimirigy daganatainak több típusa ismert. Makroadenomának az egy centiméternél nagyobb, mikroadenomának az egy centiméternél kisebb hipofízisdaganatokat nevezzük. Mindkettő lehet funkcionáló (hormont termelő) és nem funkcionáló (hormont nem termelő) daganat.
A hipofízisdaganatok akár 25%-a is tünetmenetes lehet. Tüneteket okozó esetekben – a hormon túl- vagy alultermelésétől függően – az adott endokrin szervre, szervrendszerre jellemző tünetekkel jár a megbetegedés. Egy adott méretet elérve azonban a hipofízistumorok látótérkiesést, kettős látást, csüngő szemhéjat, fej-, arc-, fül-, arcüregfájdalmat, hányingert, hányást, görcsöket okozhatnak.
Nem-funkcionáló hipofízis-adenomák
Ez a leggyakoribb előfordulású agyalapimirigy-daganat, amely nem termel hormont, ezáltal a hormonrendszert érintő tüneteket sem okoz. Tünetmentes maradhat egészen addig, amíg mérete nem okoz fejfájást vagy látótérkiesést. A nagy adenomák a hipofízis normál sejtjeinek működési zavarát okozhatják, így csökkentik azok hormontermelését, és hormondeficitet okoznak a szervezet egyéb endokrin működésű szerveiben is.
Hormondeficitre utalhatnak a következő tünetek:
- fáradtság, gyengeség, energiahiány,
- szexuális problémák (például merevedési zavar és csökkent libidó),
- menstruációs ciklus megváltozása,
- hányinger,
- hidegérzet,
- fogyás vagy hízás.
Prolaktinómák (prolaktintermelő daganatok)
Gyakori jóindulatú (benignus) hipofízisdaganat, amely prolaktin hormont termel. Nőknél a menstruációs ciklus szabálytalanná válását vagy teljes leállását okozhatja, mellérzékenységhez, libidócsökkenéshez vezethet, valamint tejelválasztást indukálhat nem terhes nők esetében is. Férfiaknál merevedési zavarok, csökkent libidó, megnagyobbodott emlők, csökkent spermiumszám, gyérebb testszőrzet jellemezheti. Növekedése esetén fejfájást, látótérkiesést okozhat.
Adrenocorticotrop hormont (ACTH) termelő daganatok
Az ACTH stimulálja a mellékveséket a szteroid hormonok szintézisére és metabolizmusára. A mellékvese által termelt glükokortikoidok gyulladáscsökkentő, immunszuppresszív hatással bírnak. A túlzott ACTH-termelés Cushing-szindrómát idézhet elő és hozzájárulhat a csontrendszer gyengüléséhez is.
Az ACTH-termelő daganatok általános tünetei a következők lehetnek:
- testsúlynövekedés (különösen törzsre, vállra, nyakra hízik a páciens, míg a karok, lábak vékonyak maradnak);
- zsír lerakódása az arcon (ezt a piros, kerekded arcot holdvilágarcnak nevezik);
- vállak közötti zsírlerakódás (bölénypúp);
- lilás-rózsaszínes striák megjelenése a hason, mellen, combon, karon;
- az elvékonyodott bőr sérülékenysége, véraláfutások gyakori kialakulása;
- a sebek, rovarcsípések lassú gyógyulása;
- pattanások megjelenése;
- nőknél a menstruációs ciklus megváltozása;
- merevedési zavar, libidócsökkenés.
Növekedési hormont (GH, growth hormon) termelő tumorok
A fokozott növekedésihormon-termelés gyermekkorban serkenti a csontnövekedést és gigantizmus kialakulásához vezethet. Felnőttek esetén a túlzott GH-termelés akromegáliát, vagyis a „csúcsi testrészek” (kezek, lábak, ajkak, orr, nyelv) megnövekedését okozhatja.
Pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH) termelő agyalapimirigy-daganatok
A pajzsmirigy-stimuláló hormont termelő agyalapimirigy-daganatokat thyreotrop adenomának nevezzük. A TSH hatására a pajzsmirigy túl sok tiroxin hormont termel, ami a pajzsmirigy-túlműködésnek nevezett állapothoz vezet. A pajzsmirigy-túlműködés felgyorsíthatja a szervezet anyagcseréjét, ami számos tünetet okozhat.
TSH-t termelő agyalapimirigy-daganatra utalhatnak a következő tünetek:
- jó étvágy mellett bekövetkező fogyás,
- fokozott verejtékezés,
- hasmenés,
- szapora pulzus,
- remegés,
- ingerültség,
- kimerültség,
- alvászavar,
- emelkedett vérnyomás,
- hőérzékenység (melegintolerancia, túlhevülés) és izzadás,
- menstruációs ciklus megváltozása,
- bélproblémák,
- étvágynövekedés,
- törékeny haj és körmök.
Luteinizáló hormont és tüszőstimuláló hormont termelő agyalapimirigy-daganatok
A luteinizáló hormont (LH) és a tüszőstimuláló hormont (FSH) gonadotropinoknak is nevezik; az ezeket a hormonokat termelő agyalapimirigy-daganatokat pedig gonadotrop adenomáknak.
Ritkán fordul elő, hogy ezek az adenomák túl sok hormont termelnének; a tüneteket inkább a tumor nyomása váltja ki. Ha mégis a fokozott LH- és FSH-termelés miatt jelentkeznének a tünetek, azok másképpen érintik a nőket és a férfiakat.
Nőknél a következő tünetek jelenhetnek meg:
- menstruációs ciklus megváltozása,
- termékenységi problémák,
- a petefészkek megnagyobbodása és fájdalma, amit a petefészek túlstimulációs szindróma nevű állapot okoz.
Férfiaknál jelentkezhető tünetek:
- megnagyobbodott herék,
- magasabb tesztoszteronszint.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti hormonrendszeri eltéréséket észleli magán, látótérkiesése, fájdalomcsillapítóra nem szűnő, krónikus fejfájása van, forduljon háziorvosához vagy endokrinológus kezelőorvosához!
Az agyalapimirigy-daganatok szövődményei
Az agyalapimirigy-daganat ritka, de potenciálisan súlyos szövődménye az agyalapimirigy-apoplexia – ez akkor következik be, ha hirtelen vérzés lép fel a tumorban.
Tünetei a következők lehetnek:
- rendkívül erős fejfájás,
- kettős látás,
- látás elvesztése az egyik vagy mindkét szemben,
- hányinger és hányás,
- zavarodottság,
- szellemi funkciók csökkenése.
Fontos! A vérzés sürgősségi kezelést igényel. Amennyiben a fenti tüneteket észleli, azonnal hívjon mentőt!
Az agyalapimirigy-daganatok kiváltó okai
Úgy tűnik, hogy a környezet és az életmód nem befolyásolják az agyalapimirigy-daganatok kialakulásának kockázatát.
Az ismert kockázati tényezők közé a következő örökletes állapotok tartoznak, melyek számos egészségügyi probléma – többek között az agyalapimirigy-daganatok – kialakulásának kockázatát is növelik:
- 1-es típusú multiplex endokrin neoplázia, más néven MEN 1,
- 4-es típusú multiplex endokrin neoplázia, más néven MEN 4,
- Carney-komplex-betegség,
- McCune–Albright-szindróma.
Az agyalapimirigy-daganatok diagnosztizálása
Kezelőorvosa a részletes anamnézisfelvételt és fizikális vizsgálatot követően vér- és vizeletvizsgálatot rendelhet el, melyeket képalkotó eljárásokkal (koponya MRI, koponya CT) és látásvizsgálattal egészíthet ki a diagnózis pontos felállítása érdekében.
Az agyalapimirigy-daganatok kezelése
Sok agyalapimirigy-adenoma nem igényel kezelést. Mivel nem rosszindulatú rákos megbetegedések, így ha nem okoznak tüneteket, akkor jó megoldás lehet, ha egyszerűen csak megfigyelik és monitorozzák a beteget.
Amennyiben az adenoma tüneteket okoz, akkor a hipofízisdaganat kezelése a daganat típusától, a beteg életkorától és társbetegségeitől függően változatos lehet. Gyógyszeres terápia, sugárterápia és idegsebészeti beavatkozás említendő a lehetséges kezelési módok között.
