Az emlőrák a mell (mamma) rosszindulatú megbetegedése, az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus. Az emlőrák szövettani eredete és stádiuma szerint, mérete, kiterjedése alapján is eltérő lehet.
A daganatos sejtburjánzás (proliferáció) kiindulási helye alapján az emlődaganatok két fő csoportra oszthatók: a tejtermelő lebenyekből (lobulus) kiinduló ún. lobuláris, és a tejelvezető csatornákból (ductus) kiinduló ún. ductális daganatokra. Az emlőrák egyik csoportba sem sorolható különleges típusa a gyulladásos emlődaganat. Az emlőrákos esetek kevesebb mint egy százaléka a férfiakat érinti.
Az emlőrákkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről itt olvashat.
Az emlőrák tünetei
Az emlődaganat első érzékelhető tünete az emlőben kialakuló, fájdalmatlan csomó vagy megvastagodott szövet, amelyet a beteg saját maga fedez fel, illetve szűrővizsgálat vagy egyéb okból végzet klinikai vizsgálat során derül rá fény.
A növekedő tumor jelei lehetnek:
- szöveti megvastagodás vagy csomó az emlő(k) területén;
- az emlő(k) méretének vagy alakjának megváltozása;
- váladékozó emlőbimbó (mamilla) (különösen, ha a váladék véres);
- a mellbimbók elváltozása, kifekélyesedése;
- csomó vagy duzzanat a hónaljban (lásd még: Nyirokcsomók);
- az emlő bőrének egyenetlensége, kipirosodása, fekélyesedése;
- az emlő bőrének behúzódása;
- kiütés vagy hámlás az emlőbimbó körül;
- az emlőbimbó alakjának megváltozása (például befelé fordulása);
- tapintható hónalji nyirokcsomók;
- az emlőben vagy a hónaljban kialakuló fájdalom, amely nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz.
A fenti tünetek bármelyikének észlelése nem feltétlenül jelenti az emlőrák meglétét, de fontos az alapos kivizsgálásuk.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha az emlők önvizsgálata során bármely szokatlan elváltozást vagy a fenti tüneteket észleli keresse fel háziorvosát vagy nőgyógyászát!
Az emlőrák kiváltó okai
Az emlőrák kialakulásának pontos oka nem teljesen ismert, azonban a valószínűségét növelő, ismert kockázati tényezők az alábbiak:
- Életkor: az életkor növekedésével emelkedik a kockázat.
- Családi kórelőzmény: elsőfokú, illetve másodfokú rokonoknál előforduló emlőrák.
- Kórelőzményben korábban diagnosztizált és eltávolított emlőrák, illetve nem daganatos emlőbetegség.
- Genetika: BRCA1 és BRCA2 gének mutációja.
- Korai (12 éves kor előtti) első menstruáció, késői (55 éves kor utáni) menopauza, első terhesség 30 éves kor után, gyermektelenség.
- Hormonális fogamzásgátló tartós szedése vagy hosszan tartó hormonpótló kezelés.
- Túlzott kitettség ionizáló sugárzásnak.
- Egyéb életmódbeli tényezők: elhízás, alkoholfogyasztás.
Az emlőrák lehetséges szövődményei
A viszonylag lassan növekedő daganatok a női emlőben sokáig a mirigyállományra korlátozódnak. A tejtermelő lebenyekben vagy a tejelvezető csatornákban elhelyezkedő tumor egy bizonyos idő elteltével áttöri a hámszövet és a kötőszövet határán elhelyezkedő struktúrát (basális membrán), és más szövetekre is átterjed, vagyis invazívvá válik. Az emlőmirigyen túlterjedő daganat beszövi a bőr alatti zsírszövetet, majd a bőrt is, elérheti és deformálja az emlőbimbó udvarát (areola) és az emlőbimbót.
A korai emlőrák először a hónaljárok felé vezetődő nyirokkeringés nyirokcsomóiba ad áttéteket. A későbbi időszakban távoli áttét alakulhat ki a tüdőben, a májban, a csontban és az agyban is. Ilyenkor eltérés észlelhető az érintett szerv működésében.
Távoli áttétet adó emlődaganat esetén tehát hosszú lefolyású, de nem gyógyítható betegségre kell számítani.
Az emlőrák diagnosztizálása
Az emlőrák korszerű, több orvosi szakmát ötvöző (multidiszciplináris) ellátása a vizsgálatokat és gyógykezelést végző valamennyi szakterület szoros együttműködésével, onkológiai centrumokban történik. A diagnosztikai eljárások célja, hogy megfelelő információk álljanak rendelkezésre a kezelés megtervezéséhez.
A kivizsgálás a kórelőzmény (anamnézis) felvételével és fizikális vizsgálattal kezdődik. Az emlőállomány pontosabb megismerése érdekében képalkotó vizsgálatokat végeznek, például diagnosztikus mammográfiát, ultrahang, CT vagy MR vizsgálatot. A gyanúsnak ítélt területről helyi érzéstelenítést követően szövettani mintavétel (biopszia) történik. A kinyert minta szövettani vizsgálatával igazolható az elsődleges (primer) tumor és annak altípusa.
Az emlőrák kezelése
Az emlőrák kezelése a daganat stádiumbeosztásnak megfelelően történik. Más-más eljárásrend (protokoll) szerint kezelik a korai, a helyileg előrehaladott, illetve a távoli áttétet adó emlődaganatot. Figyelembe kell venni a beteg általános egészségi állapotát, a kísérőbetegségeit és azok ellátási igényeit. A terápiás javallatot az ún. onkoteam határozza meg, melynek tagja onkológus, patológus, radiológus, sebész, és sugárterápiás szakorvos. A kezelés általában komplex, vagyis sebészeti, sugárterápiás és kemoterápiás kezelések kombinációját igényli.
Sebészeti kezelés
Ha a daganat eltávolítható, műtétre kerül sor. Ez történhet emlőmegtartó technikával, amikor az emlőállománynak csak egy kis részét metszik ki. Bizonyos esetekben szükséges a teljes emlő eltávolítása (mastectomia), azonban ilyenkor is lehetőség van a műtét után az emlő rekonstrukciójára plasztikai sebészeti beavatkozással (lásd még: Emlőimplantátum, Emlőhelyreállító műtétek). A műtét előtt bizonyos esetekben kemoterápiás előkezelésre (neoadjuváns terápia) van szükség annak érdekében, hogy az így megkisebbített tumorral megtartható legyen az emlő, vagy pedig teljes visszafejlődést (regresszió) lehessen elérni.
Sugárkezelés
A műtétet követően gyakran sugárkezelés is történik, ami a maradék emlőállomány besugárzását jelenti. Ennek célja, hogy elpusztítsák a sebészi kés mellett esetleg ott maradt apró, mikroszkopikus méretű daganatsejteket.
Gyógyszeres kezelés
Az emlőrák kezelésében használhatóak kemoterápiás szerek is. A daganat típusától és stádiumától függően a kemoterápia történhet a műtét előtt vagy után, esetleg sugárterápiával kombinálva. Bizonyos daganattípusok növekedése összefügg a női nemi hormonokkal (ösztrogén, progeszteron), így a gyógyszeres kezelésen belül lehetőség van ezeket befolyásoló szerek alkalmazására is. HER2-pozitív emlődaganatok esetén lehetőség van célzott onkológiai terápiára (lásd még Biológiai terápia).
Támogató (szupportív) kezelések
Az emlőrák időben felfedezve sikeresen kezelhető betegség. Ritkán a daganat annyira előrehaladott állapotú, hogy már nem lehet eltávolítani a szervezetből. Ilyen esetben jön szóba az ún. szupportív kezelés, mely a daganat miatt kialakuló panaszok kezelését, az életminőség javítását, megtartását szolgálja.
Az emlőrák megelőzése
Az időben felfedezett és kezelt emlőrák jó eséllyel gyógyítható. Fontos teendő az önvizsgálat havonta történő elvégzése, és a rendszeres mammográfiás szűrővizsgálatokon való megjelenés. A mammográfiás vizsgáló módszerrel már évekkel korábban felfedezhető a daganat, mint hogy az az önvizsgálat során kitapintható lenne. Magyarországon a leginkább érintett korosztály számára ingyenes szűrési program működik: minden 45–65 év közötti nő kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás szűrővizsgálatra. (lásd még: Emlőszűrés).
A mammográfiás vizsgálattal kapcsolatos tényekről és tévhitekről bővebben itt olvashat.
Rosszindulatú emlődaganat várandósság idején
A terhességi emlőrák a várandósság ideje alatt, illetve a szülést követő egy éven belül kialakult rosszindulatú emlődaganat. A várandós nők esetében az anya betegségének kezelése mellett természetesen a magzat egészségének megőrzése is nagyon fontos szempont, emiatt ez a betegcsoport speciális kezelési tervet és gondos odafigyelést igényel.
Kapcsolódó tartalom:
