A húgyvezeték (ureter) daganata a húgyvezetéket bélelő sejtek abnormális növekedése miatt alakul ki. A húgyvezeték páros szerv, a vizeletkiválasztó rendszer részét képezi, a veséket köti össze a húgyhólyaggal; feladata a vesékben képződött vizelet húgyhólyagba továbbítása.
A húgyvezeték-daganat ritka betegség, leggyakrabban idősebb korban alakul ki, illetve azoknál, akiket korábban húgyhólyag-daganattal kezeltek. A húgyvezeték daganata szoros kapcsolatot mutat a húgyhólyagrákkal. A húgyvezetéket bélelő sejtek azonosak a húgyhólyagot bélelő sejtekkel, így a húgyvezeték-daganattal diagnosztizált betegeknél nagy az esély a hólyagrák kialakulására is. A kezelés általában sebészi beavatkozás, de bizonyos esetekben kemoterápia vagy immunterápia is szóba jöhet.
A húgyvezeték rosszindulatú daganatának legfőbb tünetei
A húgyvezeték-daganat leggyakoribb tünetei az alábbiak:
- véres vizelet,
- hátfájdalom,
- fájdalmas vizelés,
- fogyás,
- fáradékonyság.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fent említett tünetek megjelenését észleli, forduljon kezelőorvosához!
A húgyvezeték rosszindulatú daganatának kiváltó okai
A húgyvezeték-daganatok oka nem teljesen tisztázott. A húgyvezeték-daganatok akkor alakulnak ki, amikor a húgyvezetéket belülről bélelő sejtek örökítőanyagában (DNS) változások (mutációk) alakulnak ki. A sejtek DNS-e tárol információt arra vonatkozóan, hogy a sejt hogyan fejlődjön, működjön. A kóros genetikai változások olyan információt, utasítást adhatnak a sejteknek, hogy folyamatosan szaporodjanak és a sejt életciklusán túl is maradjanak életben. Mindezek eredményeképpen abnormális sejtek tömege alakul ki, melyek elzárhatják a húgyvezetéket, illetve a szervezet más részeibe is átterjedhetnek, áttéteket (metasztázis) képezve.
A húgyvezeték-daganat kialakulása szempontjából rizikófaktorok lehetnek az alábbiak:
- életkor: a húgyvezeték-daganat kialakulásának esélye az életkorral növekszik, leggyakrabban a 70-80 évesek körében diagnosztizálják;
- korábbi húgyhólyag- vagy vesetumor: fokozott az esély a húgyvezeték-daganat kialakulására azon betegeknél, akiknél korábban húgyhólyag- vagy veserákot diagnosztizáltak;
- krónikus vesekő és húgyúti fertőzések;
- arisztolokinsav tartalmú növények fogyasztása (főként a hagyományos kínai gyógyszerek tartalmazzák);
- endémiás balkán-nephropathia;
- daganat a családban: a Lynch-szindróma fokozza a vastagbél- és egyéb daganatok kialakulásának kockázatát.
Amennyiben családjában, felmenői között előfordult korábban daganatos megbetegedés, mindenképpen jelezze kezelőorvosának!
A húgyvezeték rosszindulatú daganatának diagnosztizálása
Az alábbi diagnosztikai eljárások segíthetnek a húgyvezeték-daganat felismerésében:
- képalkotó vizsgálatok (UH-vizsgálat, intravénás pyelogram, CT-, MRI-vizsgálat);
- vizeletvizsgálat: vér vagy abnormális sejtek kimutatására;
- endoszkópos ureter-vizsgálat a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül, melynek során szövettani mintavételezés (biopszia) is történhet.
A húgyvezeték rosszindulatú daganatának kezelése
A húgyvezeték-daganatok kezelése általában sebészi beavatkozást igényel, de a daganat méretétől, pontos elhelyezkedésétől és agresszivitásától függően egyéb kezelési lehetőségek is szóba jöhetnek.
Lásd még: Onkológiai kezelések
Sebészi beavatkozás
Leggyakrabban műtét szükséges a daganat eltávolítására. A sebészi beavatkozás kiterjedése a daganat sajátosságaitól függ: kezdeti stádiumban elég lehet a húgyvezeték egy részének eltávolítása, míg előrehaladottabb esetben az egész húgyvezeték, az érintett oldali vese és a húgyhólyag egy részének eltávolítására is szükség lehet.
Kemoterápia
A kemoterápiás szerek a daganatos sejtek elpusztítására tervezett hatóanyagok. Néha a sebészi beavatkozás előtt is szükség lehet kemoterápiára, hogy csökkentse a daganat méretét a könnyebb eltávolítás érdekében, illetve a sebészi beavatkozást követően is szükség lehet rá, hogy az esetlegesen fennmaradó daganatos sejteket elpusztítsa.
Előrehaladottabb esetekben kemoterápiát alkalmazhatnak a tünetek csökkentésére és kontrollálására (lásd még: Palliatív ellátás).
Immunterápia
Az immunterápia a szervezet immunrendszerét használja, hogy a daganatos sejteket elpusztítsa. A szervezet immunrendszere egyes esetekben nem támadja meg a daganatos sejteket, mert azok olyan fehérjéket termelnek, melyek segítenek nekik elrejtőzni az immunrendszer sejtjei elől. Az immunterápia ezen folyamatot gátolva fejti ki hatását.
Immunterápiás kezelésre előrehaladott, egyéb terápiára nem reagáló daganatok esetén kerülhet sor.
Lásd még: Célzott onkológiai kezelések
A húgyvezeték rosszindulatú daganatának megelőzése
A dohányzás növeli a húgyvezetékrák kockázatát. Minél többet és minél hosszabb ideig dohányzik, annál nagyobb a daganat kialakulásának kockázata. A leszokással fokozatosan csökken a kockázat.
Ha szeretné abbahagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
Zöldszám: 06-80-44-20-44
