A szívkatéterezés egy diagnosztikai eljárás, mely során egy vékony, flexibilis csövet (katétert) vezetnek a szívig az ágyék, a kar vagy a nyak nagyobb erein (vénákon vagy artériákon) keresztül.
A beavatkozás diagnosztikai és terápiás célú is lehet. A szívkatéterezés információt nyújthat a szív izomzatáról, a szívbillentyűk állapotáról és a szív ereiről. A szívkatéterezéssel leggyakrabban a koronáriaszűkületeket (koronária angioplasztikával és/vagy koronária sztent behelyezésével), illetve a szívritmuszavarokat (pl. abláció) kezelik.
A szívkatéterezés lehetőséget nyújt számos vizsgálatra, amely értékes információt ad a szívről, ilyen például a kontrasztanyagos vizsgálat vagy a szívből nyert biopszia.
A vizsgálat alatt a beteg általában éber, helyi érzéstelenítés mellett, illetve nyugtató alkalmazásával elvégezhető a vizsgálat. Gyermekek esetén általános érzéstelenítés mellett végzik a beavatkozást.
A szívkatéterezést követően a regenerálódás gyors, a beavatkozás alacsony kockázatú.
A szívkatéterezés indikációi
A szívkatéterezés egy viszonylag gyakran alkalmazott eljárás, amely diagnosztikai és terápiás céllal is végezhető az alábbi esetekben:
- szívritmuszavarok (aritmiák);
- mellkasi fájdalom (angina);
- szívbillentyűzavarok;
- szívinfarktus;
- koronáriabetegség;
- szívizom-elfajulás (kardiomiopátia);
- veleszületett szívfejlődési rendellenességek;
- érszűkületek.
A vizsgálatra olyankor is sor kerülhet, ha az EKG vagy a szívultrahang nem szolgál elegendő információval a diagnózis felállításához.
Felkészülés a szívkatéterezésre
Szívkatéterezés előtt általában sor kerül fizikális vizsgálatra, EKG-ra, vérvételre, szívultrahangra, ritkábban mellkasi röntgenvizsgálatra.
Közvetlenül a beavatkozást megelőzően nem szabad enni vagy inni, csak a beavatkozás előtti este.
A véralvadásgátló gyógyszerek szedését napokkal előbb fel kell függeszteni (erről a vizsgálat előtt konzultáljon orvosával).
Szóljon kezelőorvosának a beavatkozás előtt, amennyiben cukorbetegségre szed gyógyszert; elképzelhető, hogy a beavatkozás előtt változtatni kell a megszokott gyógyszerelésén.
Amennyiben várandós, tájékoztassa kezelőorvosát a beavatkozás előtt állapotáról.
A szívkatéterezés előtt
A szívkatéterezés előtt vérnyomás- és pulzusmérésre kerül sor. Általában a beavatkozás előtt ki kell üríteni a húgyhólyagot.
A műfogsort, ékszereket el kell távolítani.
Elektródákat helyeznek fel a mellkasára, illetve a végtagokra, melyek segítségével monitorozható a szív működése a műtét előtt, alatt és után is. Állapotrosszabbodás esetén így azonnal be tudnak avatkozni.
A katéter bejuttatásának helyén leborotválják az érintett területet.
A szívkatéterezés
A szívkatéterezés egy viszonylag gyakran végzett, nem túl hosszadalmas, általában fél-egy órás beavatkozás. Általában külön erre a célra fenntartott steril műtőhelyiségben végzik, mely speciális képalkotó műszerekkel felszerelt (pl. speciális röntgengép).
A műtét előtt intravénásan szedatívumot (nyugtató) kap a beteg.
A műtét kezdetén apró bemetszést ejtenek egy nagy éren, általában az ágyékon (de lehet a csuklón, illetve a nyakon is). A bemetszésen keresztül egy csövet vezetnek a testbe, azon keresztül pedig a katétert egészen a szívig, ez az úgynevezett Seldinger-technika. A katéter haladását a testben képernyőn keresztül követik röntgen segítségével. Ez a sugármennyiség általában valamivel nagyobb dózist jelent a beteg számára, mint egy mellkasröntgen, ám mellékhatása szinte nincs.
Előfordul, hogy a beavatkozás közben a beteget együttműködésre kérik – pl. arra, hogy tartsa vissza a lélegzetét.
Az asztalt, amelyen a páciens fekszik, a beavatkozás közben megdönthetik, azonban aggodalomra nincs ok, hiszen a beteg rögzítve van.
A szívkatéterezés nem jár fájdalommal, a páciens csak némi nyomást vagy melegséget érezhet, utóbbit a fentebb említett jódtartalmú kontrasztanyag beadásakor.
A szívkatéterezés céljától függően az alábbi beavatkozások végezhetőek:
- angiogram: érszűkület vagy elzáródás diagnosztizálása, mely mellkasi fájdalmat okozhat;
- hemodinamikai vizsgálat: a szív különböző helyein (pl. pitvarok, kamrák) nyomásmérés végezhető;
- jobb vagy bal oldali ventrikulográfia: a kamrák pumpafunkciójának vizsgálatára;
- biopszia: a szívből vett szövetminta;
- veleszületett szívfejlődési rendellenességek diagnózisalkotása;
- szívbillentyű-rendellenesség diagnózisalkotása;
- erek vizsgálata: trombózis megerősítése vagy kizárása.
A szívkatéterezés elvégezhető más szívet érintő beavatkozással párhuzamosan:
- angioplasztika (érplasztika) sztent (rugalmas fémháló) behelyezéssel vagy anélkül: az érszűkületet ballonnal tágítják, majd szükség esetén sztent behelyezésére is sor kerülhet, elkerülve ezzel a szűkület kiújulását;
- ablációhideg vagy meleg hőenergia felhasználásával;
- szeptum (szívsövény) defektusok, valamint egyéb szívfejlődési rendellenességek korrigálása;
- ballonos valvuloplasztika: a billentyű szájadékának tágítása;
- szívbillentyűk korrekciója, szívbillentyűk cseréje.
Szívkatéterezés után
Az eljárás befejeztével a katétert eltávolítják, a szúrás helyére pedig szoros kötést (artériás nyomókötést) helyeznek fel, varrásra általában nincs szükség. Az apró vágás helye érzékeny, fájdalmas lehet pár napig.
A betegnek a vérzés megelőzése érdekében, valamint a szedatívum hatásának lejártáig feküdnie kell.
A beteg állapotát folyamatosan figyelik, szükség esetén beavatkoznak.
Szívkatéterezés után a kórházi ellátás időtartama az általános állapot, illetve a szívkatéterezés indikációjának függvénye. A beavatkozás általában néhány nap kórházban tartózkodást igényel.
A szívkatéterezés lehetséges szövődményei
A szívkatéterezés gyakran végzett és biztonságosnak mondható eljárás. Azonban, mint minden műtéti beavatkozásnak, a szívkatéterezésnek is lehetnek nem kívánt szövődményei:
- vérzés;
- véraláfutás a bemetszés/szúrás helyén;
- vérrögképződés, embolizáció;
- szívinfarktus;
- fertőzés;
- szívritmuszavar (beavatkozás közben);
- vesekárosodás;
- stroke;
- légmell;
- szívbillentyű-elégtelenség;
- a katéterezett ér sérülése és megrepedése (aortadisszekció, koronáriadisszekció);
- vérnyomás-ingadozás;
- allergiás reakció a beadott gyógyszerekre, kontrasztanyagra.
Ha az otthonában lábadozó, szívkatéterezésen átesett beteg vérzést, lázat, mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, ájulásérzést, esetleg fokozódó duzzanatot, pirosságot, melegséget vagy fájdalmat tapasztal a katéter felvezetésének helyén, úgy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Kapcsolódó tartalmak:
