Vízmérgezés (víz-intoxikáció) akkor alakul ki, ha a szervezet vízbevitele nagyobb, mint a vízleadása. A túlzottan nagy mennyiségű víz megivása többnyire nem okoz víztúlterhelést az egészséges szervezetben. Egy egészséges felnőttnek naponta több mint 7-8 liter vizet kellene meginnia ahhoz, hogy felülmúlja a szervezet vízkiválasztó képességét.
A vízmérgezés ritka kórállapot, melynek hátterében az áll, hogy a vízbevitel mértéke meghaladja a vese nátriumkiválasztó képességét, és ezáltal a vízét. Idült vízmérgezés esetén a vér nátriumkoncentrációja fokozatosan csökken, és akár napokig is túl alacsony szinten van (hyponatraemia), mérsékelt tüneteket okozva. Heveny vízmérgezés esetén a vérben lévő nátrium szintje hirtelen csökken le, ami nagyon súlyos tüneteket okoz, és akár életveszélyes állapothoz is vezethet.
Hyponatraemia akkor áll fenn, ha a vér nátriumszintje 135 mmol/l alá esik.
A vízmérgezés főbb tünetei
A vízmérgezés tünetei függnek az esetlegesen meglévő alapbetegségtől, a kiváltó tényezőktől és a kóros változások fennállásának időtartamától. A hyponatraemia az igen enyhétől a súlyos, és akár az életet is veszélyeztető tünetek széles skáláját okozhatja. Vízmérgezésre utalhat a szédülés, hányás, fejfájás, zavarodottság, nagyfokú levertség, bizonytalan eredetű fáradtság, étvágytalanság, érzékenység és izomgyengeség.
Megnövekedhet a testsúly, emelkedhet a vérnyomás, szívelégtelenség és tüdővizenyő léphet fel. Folyadék halmozódhat fel a mellhártya rétegei között (hydrothorax) vagy a szívburokban (hydropericardium) vagy a hasüregben (ascites), illetve a folyadékgyülem (ödéma) testszerte is megjelenhet. Súlyosabb esetben izomgörcs, eszméletvesztés és kóma állhat be.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tünetek bármelyikét észleli, mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával vagy a házi gyermekorvosával. A kezeletlen heveny vízmérgezés igen gyorsan agykárosodáshoz, kómához vagy halálhoz vezethet.
Azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha a környezetében bárkinél görcsrohamot, zavartságot vagy eszméletvesztést észlel!
A vízmérgezés kiváltó okai
A nátrium fontos szerepet játszik a sejtekben, és az azokon kívüli folyadékmennyiség szabályozásában, a vérnyomás élettani szinten tartásában, és az izmok mozgatásához szükséges jelek továbbításában. Ha a bevitt víz mennyisége meghaladja a vesék felesleges vizet eltávolító teljesítőképességét, lecsökken a vér nátriumkoncentrációja, ezért a sejtek oly módon igyekeznek növelni a nátrium szintjét, hogy nagy mennyiségű vizet vesznek fel. Különösen veszélyes lehet, ha a sejtek megduzzadása az agyban történik, mivel a koponyacsont nem képes a tágulásra, így megnövekedhet az agyra nehezedő nyomás (agyödéma).
Ugyanez előfordulhat kisebb mennyiségű víz bevitele esetén is azoknál, akik olyan betegségben szenvednek (például veseelégtelenségben, szívelégtelenségben, vagy májcirrózisban), amely megakadályozza a szervezet vízkiválasztását. Vízmérgezést válthatnak ki továbbá a mellékvese vagy a pajzsmirigy rendellenes működése miatti hormonális változások, illetve az olthatatlan szomjúságérzettel járó (polydipsia) kóros állapotok és a fokozott izzadással járó intenzív testedzés.
Bizonyos gyógyszerek (például a vérnyomáscsökkentők és a vizelethajtók) is előidézhetik a szervezet ionháztartásának felborulását.
A vízmérgezés diagnosztizálása
A vízmérgezés kórisméjének felállításának első lépése a részletes kórelőzmény felvétele, különös tekintettel a folyadékterhelésre vonatkozó adatokra és az ürített vizeletmennyiség mérésére. A fizikális vizsgálat kiterjed a végtagok ödémájára, a megnagyobbodott májra, a tüdővizenyőre, a bőr kékes elszíneződésére (cianózis), a nehézlégzésre (dyspnoe), illetve a szapora légvételre (tachypnoe).
A vér és vizelet laboratóriumi vizsgálatai fontos támpontot adnak a folyadékháztartás állapotának felmérésében. A szív működését az EKG-vizsgálat, a tüdővizenyő meglétét mellkasröntgen, a hasüregi folyadék meglétét, illetve ultrahangvizsgálattal ellenőrzik a máj és lép megnagyobbodását (hepatosplenomegalia).
A vízmérgezés kezelése
A súlyos tünetekkel járó hyponatraemia sürgősségi veszélyállapot, amely azonnali intenzív ellátást igényel. Ilyen esetben – függetlenül attól, hogy a hyponatraemia heveny vagy idült –, elektrolitokat tartalmazó folyadék (hipertóniás sóoldat) intravénás beadásával növelik a vér nátriumkoncentrációját.
Enyhe és közepes mértékű hyponatraemia esetén folyadékmegszorítás javasolt a további folyadéktúlterhelés elkerülése érdekében. Szükséges a hyponatraemia kialakulásához hozzájáruló vagy azt előidéző gyógyszerek szedésének felfüggesztése is. Bizonyos esetekben vízhajtó gyógyszer adására is sor kerülhet. A vízmérgezés egyéb tüneteit (Pl.: fejfájás, hányás stb.) szintén gyógyszeresen kezelik.
Fontos! Kövesse kezelőorvosa tanácsait, és a folyadékbevitelt kizárólag orvosi utasításra korlátozza.
A vízmérgezés megelőzése
A vízmérgezés kialakulásának megelőzése érdekében fontos az egyenletes folyadékbevitel, és az egyszeri nagy mennyiségű italfogyasztás kerülése.
Intenzív testedzés esetén az óránként elfogyasztott folyadék mennyisége ne haladja meg a 8 decilitert. Ilyenkor víz helyett elektrolitokkal dúsított sportital fogyasztása javasolt.
Vízmérgezés különböző életszakaszokban
A kisgyermekkori lázas, görcsös állapotok okozója lehet a folyadékháztartás felborulása, és az azzal összefüggésben kialakuló alacsony nátriumszint.
A várandós anyák szervezetét fokozottan megviselheti a nyári meleg, ilyenkor különösen ügyelni kell a folyamatos, de nem túlzott mennyiségű folyadékbevitelről. Túlzott izzadás esetén javasolt az elektrolitokkal dúsított sportitalok fogyasztása.
Időskorban a csökkenő éhség- és a szomjúságérzet miatt gyakran elégtelen a folyadékbevitel, és idővel romlik a vese kiválasztó funkciója is, ami könnyen vezethet a folyadék- és elektrolit-egyensúly megbomlásához. A vér nátriumkoncentrációja csökkenhet az alacsony sótartalmú tápszerek használata miatt, vagy bizonyos alapbetegségek következményeként. Időskorban férfiak esetében 2,5 liter, nők esetében 2 liter napi vízbevitel ajánlott a vesék romló működése, illetve a szomjúságérzet csökkenése miatt.
