A szívdaganatok a szívben kialakuló daganatok, melyek lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. Egyesek ártalmatlanok és könnyen kezelhetők, mások azonban végzetesek lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy a korai diagnózis jobb túléléssel társul a szívdaganatban szenvedők számára.
Közvetlenül a szívből kiinduló elsődleges (primer) daganat kifejezetten ritka, az itt megjelenő daganat jellemzően más daganatok áttéte.
A szívdaganatok mérete és alakja változó. Egyesek nyelesek, ami azt jelenti, hogy egy száron nőnek. A szívdaganatok lehetnek 1 centiméternél kisebb átmérőjűek vagy akár 15 centiméteresek is. A méretük és a szívben való elhelyezkedésük befolyásolja a tüneteket és a kezelés szükségességét.
A szívdaganatok típusai
A szívdaganatoknak számos típusa létezik. Az orvosok aszerint osztályozzák őket, hogy milyen sejtekből alakulnak ki.
Elsődleges, nem rosszindulatú szívdaganatok
Az összes elsődleges szívdaganat mintegy 75-95%-a nem rosszindulatú. Ettől függetlenül azonban veszélyesek lehetnek, ha zavarják a szívműködést, illetve kezeletlen esetben növelik a stroke kockázatát is.
A felnőtteknél kialakuló, nem rosszindulatú elsődleges szívdaganatok közé tartoznak a következők.
- Myxoma: a leggyakoribb, nem rákos elsődleges szívdaganat (az esetek kb. 50%-a). Műtéti úton kell eltávolítani, hogy a súlyos szövődményeket, például az embóliát megelőzzék. A myxomák általában a bal pitvarban alakulnak ki.
- Papilláris fibroelasztóma: a második leggyakoribb, nem rosszindulatú elsődleges szívdaganat. Bármely életkorban kialakulhat, de általában 60 év felett diagnosztizálják. Az esetek 80%-ában ez a daganat a szívbillentyűkön (általában az aorta- vagy a mitrális billentyűn) növekszik. Tünetmentesség esetén is műtétet fog javasolni a kezelőorvosa, hogy csökkentse az embólia kockázatát.
- Lipóma: a zsírdaganat megjelenési formája változó, lehet kicsi, de akár nagyon nagy is. A lipómák általában a bal kamrában, a jobb pitvarban vagy a pitvari sövényben alakulnak ki.
- Hemangióma: általában nem okoz tüneteket, ezért gyakran más problémákra irányuló vizsgálatok során diagnosztizálják. A hemangiómák gyakran a gyomor-bélrendszerben vagy a bőrben lévő daganatokkal együtt fordulnak elő.
A csecsemőknél és gyermekeknél kialakuló, nem rosszindulatú elsődleges szívdaganatok közé tartoznak az alábbiak.
- Szív rabdomióma: a leggyakoribb típus csecsemőknél és gyermekeknél. Csoportosan nőnek, és általában kezelés nélkül, maguktól elmúlnak.
- Teratóma: jellemzően a szívburokban alakul ki, de a szívhez kapcsolódó nagyerek tövéből is kinőhet.
- Fibróma: a rabdomiómától eltérően egyetlen daganat formájában jelenik meg. Általában a gyermek szívkamráinak izomzatában növekszik. Rendszerint műtétre van szükség, mivel súlyos szívproblémákat okozhat.
- Hamartóma: nevezik histiocytoid kardiomiopátiának vagy Purkinje-sejtes hamartómának is. Befolyásolhatja a gyermek szívritmusát.
Elsődleges rosszindulatú szívdaganatok
Az összes primer szívdaganat körülbelül 5-25%-a rosszindulatú. Ezek közül a leggyakoribb forma a szarkóma.
A szarkóma a szívdaganatos betegek 50-75%-át érinti. A szarkómának számos altípusa van, leggyakoribbak az alábbiak:
- angioszarkóma: a leggyakoribb altípus felnőtteknél, gyakran a jobb pitvarban vagy a szívburokban alakul ki;
- rabdomioszarkóma: a leggyakoribb altípus csecsemőknél és gyermekeknél, de felnőtteket is érinthet, s bármelyik szívkamrában kialakulhat, gyakran csoportosan.
A rosszindulatú primer szívdaganatok ritkább formái közé tartoznak:
- malignus (rosszindulatú) fibrózus (rostos) hisztiocitóma: gyakran a bal pitvarban fejlődik ki, és elzárhatja a mitrális billentyűt, ami a szívkamrák véráramlási zavarát okozza;
Elsődleges szívdaganatok, melyek jó- és rosszindulatúak is lehetnek
Egyes daganatok, melyek a szívből indulnak ki, lehetnek jó- vagy rosszindulatúak is.
- Mesothelioma: ha a szívburokban alakul ki, akkor rosszindulatú. Ritkán azonban a pitvari-kamrai csomóban (a szív elektromos rendszerének része) is kialakulhat, ebben az esetben nem rosszindulatú.
- Paraganglioma: általában a szív tövében alakul ki.
Másodlagos szívdaganatok
A másodlagos daganatok 30-40-szer gyakoribbak a szívben, mint a primer daganatok. Ezek általában a melanóma, a tüdő, nyelőcső, emlő vagy vese daganatának áttétei, de a kiindulás lehet leukémia vagy limfóma is.
A szívdaganatok főbb tünetei
A szívdaganatoknak sokféle tünetei lehetnek a daganat típusától és elhelyezkedésétől függően. Vannak olyan daganatok, melyeknek nincsenek vagy csak nagyon enyhe tünetei vannak, más daganatok esetén viszont életveszélyes szívproblémák jelentkezhetnek. A rosszindulatú szívdaganatban szenvedő betegek tünetei általában hirtelen kezdődnek és gyorsan rosszabbodnak. A nem rosszindulatú szívdaganatok tünetei fokozatosabban alakulhatnak ki. A szívdaganatok legfőbb tünete a hirtelen, ok nélkül jelentkező szívelégtelenség. Ha a tumor valamelyik kamrát nyomja vagy a billentyűfunkciót akadályozza, légszomj és extrém kimerültségérzés léphet fel.
Szívdaganatra utalhatnak az alábbi tünetek:
- ritmuszavar,
- szapora szívverés,
- szívdobogásérzés,
- mellkasi fájdalom,
- mellkasi diszkomfortérzés,
- szédülés és ájulás,
- láz és hidegrázás,
- ízületi fájdalom,
- étvágytalanság,
- éjszakai izzadás,
- apró pirosas-lilás foltok a bőrön, nyálkahártyákon (petechiák),
- lábduzzanat,
- ok nélküli fogyás.
A szívből induló daganat átterjedhet más szervekre, jellemzően a központi idegrendszerre (agy, gerinc) és a tüdőre.
Az áttétek tünetei a következők lehetnek:
- krónikus hátfájdalom,
- zavartság, memóriazavarok,
- vér felköhögése.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mellkasi fájdalom, légszomj vagy más szívbetegségre utaló akut tünetek esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig lehetőleg félig ülő helyzetben, teljes fizikai nyugalomban várjon, kerülve a felesleges megterhelést.
Ha a fent felsorolt tüneteket észleli, keresse fel háziorvosát, aki megszervezi a szükséges vizsgálatokat.
A szívdaganatok kiváltó okai
A szívben jó- és rosszindulatú daganat is kialakulhat. A szívet alkotó kötő- és izomszövet kevéssé hajlamos a daganatképződésre, de ebben a szervben is előfordulhatnak rosszindulatú elváltozások, amelyek kialakulásának pontos okát nem ismerjük.
Egyes formák (például a teratómák) már a magzatban, a méhen belül kialakulnak. Más formák gyermekkorban vagy a felnőttkor különböző szakaszaiban alakulnak ki. A myxomák kétszer-négyszer gyakoribbak a nőkben, mint a férfiakban, s általában a 30 és 60 év közötti nőket érinti.
A szarkómák gyakrabban fordulnak elő középkorú felnőtteknél. Az átlagos életkor a diagnózis felállításakor 44 év.
A rosszindulatú szívdaganatok leggyakrabban a 30 és 50 év közötti férfiakat, és némileg kisebb valószínűséggel a nőket érintik. A szívdaganatok egyes típusait összefüggésbe hozták a dohányzással és az AIDS betegséggel.
A szív elsődleges daganatainak 90%-a angioszarkóma, amelynek oka lehet sugárzás vagy vegyi anyagoknak való kitettség. Egyes új kutatások öröklött tényezőket is sejtenek a betegség megjelenése mögött.
A szívdaganatok lehetséges szövődményei
A szívdaganatok növelik a szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség kockázatát, és vezethetnek légzési zavarokhoz, alacsony vérnyomáshoz, a szívbillentyűk károsodásához is. Előfordulhat szívburokgyulladás, amelynek következtében folyadék gyülemlik fel a szívet körbevevő burokban.
A szívdaganatok diagnosztizálása
A daganatra sokszor csak véletlenül derül fény más okból végzett képalkotó vizsgálat során. A diagnózishoz a fizikális vizsgálaton és a vérképen túl főleg képalkotó vizsgálat szükséges (ultrahang, CT, MR, PET). A diagnózis felállításában segíthetnek az EKG, az angiográfia és a katéteres vizsgálatok is.
A képalkotó eljárások daganatok felismerésében fontos szerepéről itt olvashat bővebben.
A szívdaganatok kezelése
A szívdaganatok kezelése attól függ, hogy pontosan hol találhatók, milyen kiterjedésűek, illetve milyen a beteg állapota.
Nem rosszindulatú primer szívdaganatok: a kisebb daganatok műtéttel sikeresen eltávolíthatók, a nagyobbak eltávolítása viszont nem minden esetben lehetséges. Kezelőorvosa műtétet fog javasolni, ha a daganat zavarja a szívműködést. Azoknak a gyermekeknek, akiknél a fibromát műtéti úton távolítják el, rekonstrukciós műtétre is szükségük lehet.
Rosszindulatú primer szívdaganatok: ezeket a daganatokat nem lehet eltávolítani, és gyakran halálosak. Kemoterápia vagy sugárkezelés alkalmazható a rák terjedésének lassítására.
Metasztatikus (áttétes) szívdaganatok: kezelésük az áttét forrásától függ. Szóba jöhet kemoterápia vagy a daganat sebészi eltávolítása. Kezelőorvosa csöveket helyezhet be a mellkasába, hogy a felesleges folyadékot elvezesse. Gyógyszereket is beadhatnak a szívébe a tumor növekedésének lassítására vagy a folyadék felhalmozódásának megakadályozására.
Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.
A szívdaganatok megelőzése
Mivel nem ismert, hogy mi okozza ezt a ritka daganatot, a megelőzésére sincsen biztos megoldás. A dohányzás valószínűleg összefügg vele, ezért kerülése segítheti a megelőzést.
A rákmegelőzésben szerepet játszó életmódbeli tényezőkről bővebben itt olvashat.
