A végbél vérzése viszonylag gyakori tünet, amely az esetek többségében nem súlyos betegség jele. Azonban ritkább esetekben komoly betegségekre hívhatja fel a figyelmet. A panaszok (véres széklet, véres WC-papír) általában székelés kapcsán vagy azt követően jelentkeznek.
A végbél vérzésének főbb tünetei
A végbél vérzése számos tápcsatorna-betegségre utalhat. Attól függően, hogy az emésztőrendszer mely részét érinti probléma, a vér többféleképpen jelenhet meg a székletben.
- Amennyiben a vér élénkpiros és a WC-papíron vagy a széklet felszínén jelenik meg, az arra utal, hogy a vérzés az emésztőcsatorna végén keletkezett, pl.: aranyér esetén.
- Ha a vérfoltok keverednek a széklettel, akkor feltehetőleg a vastagbélből származik a vérzés. Ez a tünet leggyakrabban vastagbélpolipra utalhat, amely alapvetően egy ártalmatlan jelenség, azonban bizonyos esetekben rosszindulatú tumor jele is lehet.
- Ha a széklet bűzös, szurokszerű, híg, az szintén vérzésre utalhat. Jellemzően az emésztőrendszer felső részeinek (nyelőcső, gyomor és vékonybél kezdeti szakasza) vérzése esetén tapasztalható ez a tünet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Bár a végbél vérzése egy viszonylag gyakori tünet, mivel súlyos betegség is produkálhat ilyen tünetet (pl. rosszindulatú daganat az emésztőrendszerben), érdemes minél előbb kivizsgáltatni. Amennyiben pár napon keresztül fennálló rendszeres vérzést, esetleg fájdalmat tapasztal, mielőbb keresse fel orvosát.
A végbél vérzésének kiváltó okai
A végbél és az alsó emésztőrendszer vérzése számos betegség tünete lehet:
- aranyér;
- végbélrepedés;
- végbélsipoly,
- vastagbélpolip;
- végbéltrauma (pl. szexuális erőszak esetén);
- heveny hasmenés;
- gyomor- és bélhurut;
- irritábilisbél-szindróma;
- divertikulózis;
- laktózintoleranica;
- Crohn-betegség, colitis ulcerosa;
- rendellenes érgomolyag;
- véralvadásgátló gyógyszerek szedése;
- vastagbél- és végbéldaganat.
A végbél vérzésének diagnosztizálása
A beteg életkorától és a további tünetektől függően a részletes kórtörténet felvétele sok hasznos információval szolgálhat a vérzést okozó jelenségről.
Az orvos vizsgálatokat is végez, hogy megállapítsa a vérzés okát:
- Rektális digitális vizsgálat: ennek során a vizsgáló orvos a megfelelő védőfelszerelés viselése mellett az ujjával vizsgálja meg a végbél belső részét. Ez akár a háziorvosi rendelőben is elvégezhető vizsgálat.
- Rektoszkópia: A rektoszkópia során egy vékony, egyenes csövet vezetnek a végbélbe, melyen keresztül szemmel is vizsgálható a végbél belső fala.
- Kolonoszkópia: a kolonoszkópia során egy vékony hajlékony csövet vezetnek fel a vastagbélbe, ennek segítségével az egész vastagbél és a vékonybél legvégső szakasza vizsgálható.
- Székletvizsgálat: a székletvizsgálat során a páciensnek egy kis tartályba kell székletet gyűjtenie a székelést követően, majd ezt laboratóriumban vizsgálva kimutatható, hogy tartalmaz-e szabad szemmel nem látható mennyiségű vért a széklet, illetve vannak-e fertőzésre utaló jelek.
A végbél vérzésének kezelése
A véres széklet jelezte állapotok kezelése a tünetet kiváltó betegségtől függ.
A végbél vérzésének megelőzése
A végbélvérzést kiváltó betegségek megelőzésére számos lehetőség létezik. Aranyér például a leggyakrabban azért keletkezik, mert a széklet túl kemény és a székelés során a túlzott erőlködés hatására a végbél nyálkahártyájában található apró erek megduzzadhatnak és begyulladnak. A széklet konzisztenciáján lehet javítani a megfelelő táplálkozással (pl. rostban gazdag ételek fogyasztása, megfelelő mennyiségű folyadék bevitele, a többszörösen feldolgozott és/vagy túlzottan fűszeres élelmiszerek kerülése). A rendszeres testmozgás is segíthet az aktív és megfelelő bélműködés fenntartásában. Továbbá segíthet a törlés során a nedves törlők használata a WC papír helyett, illetve az alsó testfél rendszeres tisztán tartása.
A bélrendszeri daganatok kialakulásának esélye számos életmódbeli tényezővel csökkenthető. Ide tartozik az egészséges étrend, a rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), a lelki egyensúly megteremtése és a hatékony stresszkezelés, a testsúly kontrollja, a rendszeres napi ritmus kialakítása, a nyugodt éjszakai alvás (lásd még: Egészséges alvási szokások). Fentieken túl kiemelten fontos szerepe van az egészségmegőrzésben a túlzott alkoholfogyasztás kerülésének, a dohányzás mellőzésének, a vitaminok és ásványi anyagok pótlásának – ide tartozik a kalcium, D3- vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav és az omega-3 zsírsavak megfelelő mennyiségű bevitele, illetve a probiotikumok a vastagbél normál flórájának erősítése céljából hasznos kúraszerű alkalmazása.
50 év felett mindkét nemnél javasolt a rendszeres szűrés, akkor is, ha nincs semmilyen betegségre jellemző tünet. Az ajánlás szerint kétévente javasolt székletvérvizsgálatot végeztetni (rejtettvér-vizsgálat) a háziorvos segítségével. Amennyiben az pozitív, az orvos a szükséges szakorvosi vizsgálatokat írja elő.
A szűrésen való részvétel fiatalabb életkorban is ajánlott a daganatos betegség kockázatát növelő krónikus bélbetegség megléte esetén, vagy ha a családban előfordult már vastag- és végbéldaganatos betegség.
A végbél vérzése gyermekkorban, időskorban illetve várandósság idején
A végbél vérzése esetén a különböző korosztályok esetében más-más betegségek merülhetnek fel okként. Fiatal korban gyakoribb a valamilyen fertőzéshez köthető vérzés, míg idősek esetén nagyobb eséllyel merül fel az aranyér lehetősége, amennyiben fájdalom is társul a tünetekhez. Várandósok esetében szintén nagyobb az esélye az aranyerek kialakulásának, így a megfelelő és kiegyensúlyozott táplálkozás kiemelten fontos terhesség során. A vastagbéldaganat főképp az 50-60 éves korosztályban fordul elő gyakrabban. Ha szorulásos és hasmenéses epizódok váltogatják egymást és vért lát a székletében, mielőbb keresse fel háziorvosát.
