Belső elválasztású mirigyek

A belső elválasztású (endokrin) mirigyek olyan mirigyek, amelyek a hormonjaikat közvetlenül a véráramba juttatják, így szabályozzák testünk különböző élettani funkcióit.

Az endokrin rendszer testünk funkcióinak szabályozásában vesz részt, éppúgy, mint az idegrendszer.

Belső elválasztású mirigyek

A belső elválasztású mirigyek a következők:

• hipotalamusz (az agy része),
• hipofízis (agyalapi mirigy),
• pajzsmirigy,
• mellékvese,
• méhlepény,
• here,
• petefészek,
• tobozmirigy,
• csecsemőmirigy,
• mellékpajzsmirigy,
• hasnyálmirigy.

A belső elválasztású mirigyeken kívül egyéb szerveink és szöveteink is képesek hormont termelni:

• a szív,
• a máj,
• az emésztőrendszer,
• a vese,
• a zsír.

A belső elválasztású mirigyek és hormonjaik

A hipotalamusz és hormonjai

A hipotalamusz a központi idegrendszer része, az agyban található. Feladata az idegrendszer és a hormonrendszer közötti kapcsolat megvalósítása.

Hormonjai:

• növekedési hormont felszabadító hormon (GHRH) – a növekedési hormon felszabadulását serkenti,

• tireotropint felszabadító hormon (TRH) – a TSH-hormon elválasztását serkenti,

• kortikotropint felszabadító hormon (CRH) – az ACTH-hormon elválasztását serkenti,

• gonadotropint felszabadító hormon (GnRH) – az FSH- és LH-hormonok elválasztását serkenti,

• szomatosztatin – a növekedési hormon elválasztását gátolja,

• dopamin – a prolaktin hormon elválasztását gátolja.

Az agyalapi mirigy hormonjai

Az agyalapi mirigy elülső és hátsó lebenyekből áll, területei más-más hormonok termelődéséért felelősek. Ezek irányítják az endokrin mirigyek többségét.

Idetartozik:

• a növekedési hormon hormon (GH, szomatotropin),
• a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH),
• a follikuluszstimuláló hormon hormon (FSH, tüszőérlelő hormon),
• a luteinizáló hormon (LH, sárgatestképző hormon),
• az adrenokortikotrop hormon (ACTH),
• az antidiuretikus hormon (ADH, vazopresszin),
• a prolaktin,
• a gonadotropin hormonok,
• az oxitocin.

A pajzsmirigy hormonjai

A pajzsmirigy hormonjai (T3, T4) részt vesznek a növekedésben, fejlődésben, a szervezet anyagcseréjének szabályozásában és az agy működésében.

• tiroxin: fokozza az energiatermelést, szabályozza a testi és szellemi fejlődést, emeli a testhőmérsékletet;

• kalcitonin: feladata a kalciumszint szabályozása, hatására csökken a vér kalcium

A mellékpajzsmirigy hormonja

A mellékpajzsmirigy által termelt hormon a parathormon. A parathormon feladata a vér kalciumszintjének emelése és foszfáttartalmának csökkentése.

A hasnyálmirigy szigeteinek hormonjai

E belső elválasztású mirigy legfontosabb hormonjai az inzulin, a glükagon és a szomatosztatin:

• inzulin: fokozza a sejtek cukorfelvételét és -felhasználását, fokozza a máj glikogénraktározását, és így csökkenti a vércukorszintet;

• glükagon: az inzulin ellenhatású hormonja, amely serkenti a glikogén glükózzá történő lebontását a májban és a zsírok mobilizálását;

• gátló hormon: a szomatosztatin feladata, hogy gátolja az inzulin és glükagon hormonok termelődését.

A mellékvese-kéregállomány hormonjai

A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt és belső velőállományt.

A mellékvese kéregállományának hormonjai:

• glükokortikoidok: fokozzák a katecholaminok hatását, szabályozzák az anyagcserét, gátolják az immunrendszert és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást (kortizol);

• androgének (férfi nemi hormonok): a nemi jellegek kialakításában vesznek részt, ilyen pl. a DHEAS (dehidroepiandroszteron-szulfát androgén nemi hormon);

• mineralokortikoidok: a szervezet só- és vízháztartását szabályozzák az aldoszteron hormon elválasztásán keresztül.

A mellékvese velőállományának hormonjai:

• adrenalin: veszély esetén termelődése fokozódik, a glükóznak a májból a sejtekbe jutását segíti elő, így emeli a vércukorszintet, ezenkívül gyorsítja a légzést, emeli a vérnyomást;

• noradrenalin: emeli az izomtónust, és szintén cukrot képes felszabadítani az energiaraktárakból.

Nemi hormonok

A here hormonja (tesztoszteron) fokozza a fehérjék szintézisét, valamint kialakítja a férfiak másodlagos nemi jellegét.

A petefészek hormonjai:

• ösztrogén (tüszőhormon): az ösztrogének szerepe a másodlagos női nemi jellegek kialakítása, valamint a női ciklus szabályozása;

• progeszteron (sárgatesthormon): feladata a menstruációs ciklus szabályozása és a terhesség fenntartása.

Tobozmirigy

Fő funkciója a melatonin hormon termelése, amely az ember alvás–ébrenlét ciklusát szabályozza.

Az endokrin rendszer betegségei

Az endokrin rendszer zavarai endokrin betegségekhez vezethetnek, amelyek az érintett szervek funkciójától és a különböző hormonok egymásra gyakorolt hatásától függően változatos képet mutathatnak. Ezek a betegségek általában a belső elválasztású mirigyek alulműködésével vagy túlműködésével járnak.

A gyakrabban előforduló állapotok:

Pajzsmirigy-érintettség okozta betegségek

• Pajzsmirigy-alulműködés: tünetei a fáradtság, székrekedés, mélyülő hang, indítékszegénység.

• Pajzsmirigy-túlműködés: amelynek egyik formája a Basedow-kór – tünetei a kidülledő szemek (exophtalmus), kézremegés, hasmenés, a testtömeg csökkenése kielégítő étvágy mellett, valamint a szapora szívműködés.

Mellékpajzsmirigy-érintettség okozta betegségek

• Mellékpajzsmirigy-túlműködés: a parathormon (PTH) fokozott termelődése miatt a csontok törékennyé válnak, valamint vesekő képződik.

• Mellékpajzsmirigy-alulműködés: tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.

Mellékvese-érintettség okozta betegségek

• Cushing-szindróma: hátterében a mellékvesekéreg hormonjainak (inzulin, szomatosztatin, glükagon) fokozott termelődése áll. Ilyenkor kialakulhat az ún. holdvilágarc, fokozott zsírlerakódás a törzsön, valamint izomgyengeség.

• Addison-kór: a mellékvesekéreg hormonjának csökkent termelődése miatt alakul ki. Ilyen esetben a beteg bőre sötétebb színű, csökken a testsúlya, fáradékony, a nőknél a havivérzés hiánya, a férfiaknál impotencia léphet fel.

Hasnyálmirigy-érintettség okozta megbetegedés

• Cukorbetegség: hátterében inzulinhiány vagy az inzulinra való érzéketlenség áll.

Agyalapimirigy-érintettség okozta betegségek

• Óriásnövekedés (gigantizmus): a növekedési hormon (GH) fokozott termelődése okozza.

• Hypophyser törpenövés: a növekedési hormon (GH) csökkent termelődése miatt alakul ki.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha hormonális változásokra utaló tüneteket, panaszokat tapasztal, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén gondoskodni fog a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról.

Ha ismert endokrin betegséggel él, és panaszai fokozódnak a beállított gyógyszeres terápia mellett, vagy új tüneteket észlel, vegye fel a kapcsolatot kezelőorvosával.