A hasnyálmirigy leggyakoribb betegségei közé az akut- és krónikus gyulladások, a jó- és rosszindulatú daganatok, valamint a különféle anyagcsere-betegségek tartoznak.
A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüregben, a gyomor és a máj közelében, a gerinc előtt elhelyezkedő szerv. A hasnyálmirigy által kiválasztott nedvet hasnyálnak nevezzük, mely számos emésztőenzimet tartalmaz: a zsírok bontását a lipáz, a keményítő bontását az amiláz, a fehérjék bontását a tripszin és a kimotripszin enzim végzi. A hasnyálmirigy az anyagcsere szabályozásában közreműködő hormonokat (például inzulin, glükagon, szomatosztatin) is termel, illetve részt vesz a gyomorból érkező sav semlegesítésében is oly módon, hogy bikarbonátot termel, melyet a hasnyálmirigy-vezetéken keresztül a nyombélbe ürít.
Gyulladások
A hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) jelentkezhet hirtelen, akut (heveny) formában vagy ismétlődően, kevésbé súlyos tünetekkel, krónikus (idült) formában. Mindkét forma leggyakoribb kiváltó oka az epekövesség és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás (alkoholbetegség).
Akut hasnyálmirigy-gyulladás
A megbetegedés akut formájában erős hasi fájdalom jelentkezik, amely övszerű, a hátba sugárzik, gyakran az étkezést vagy a túlzott mértékű alkoholfogyasztást követően. A beteg hányingert és hányást is tapasztalhat, igen rosszul érzi magát, verejtékezhet, szapora lehet a pulzusa. A láz hirtelen felszökhet. A beteg általános állapotának romlásával tudatzavar léphet fel, akár eszméletvesztés is történhet. A gyomor és a belek mozgásának megszűnése, illetve a hasnyálmirigy megduzzadása miatt felpuffadhat a has. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás kórházi kezelést igényel, a súlyos állapotú betegek intenzívosztályos ellátásban részesülnek. Akut hasnyálmirigy-gyulladást követően egy vagy több héttel tályog alakulhat ki a hasnyálmirigyben, amelyet láz, hasi fájdalom, hányinger és hányás kísérhet.
Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás a szerv hosszú ideig fennálló gyulladása. A hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek csökkent mennyisége miatt a zsírok lebontása zavart szenved, emiatt előfordulhat étkezéskor fokozódó hasi fájdalom, emésztési nehézség, hasmenés, jellegzetes bűzös, zsírfényű széklet, puffadás és súlyvesztés. A betegség előrehaladtával az emésztőenzimeket termelő sejtek lassan elpusztulnak, és végül fájdalom már nem is jelentkezik. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás korai felismerésének azért van igen nagy jelentősége, mert a kellő időben történő megfelelő ellátással valamennyi szövődménye kezelhető vagy visszafordítható. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén különös gondot kell fordítani a kezelőorvos, illetve dietetikus szakember által javasolt diéta betartására, amelynek legfontosabb eleme a zsírszegény étrend.
Daganatok
A hasnyálmirigyben többféle jó- és rosszindulatú daganat képződhet. Legfőbb jellemzőjük, hogy sokáig tünetmentesen fejlődnek. A daganatokról általában itt olvashat.
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigyrák (legtöbbször adenocarcinoma) a leggyakoribb rosszindulatú daganatok közé tartozik, leginkább időskorban fordul elő. Korai stádiumában nem jelentkeznek tünetek, ami nagymértékben megnehezíti a betegség felismerését. Bizonyos kezdeti tünetek – fekvő helyzetben vagy étkezést követően erősödő, tompa hasi fájdalom, előrehaladottabb esetben más okkal nem magyarázható fogyás, a bőrt, illetve a szemfehérjét érintő sárgaság – utalhatnak ugyan a betegség meglétére, ám azokat más betegségek is okozhatják. További figyelmeztető jel lehet a cukorbetegség megjelenése, mivel a hasnyálmirigy-daganat által termelt anyag megzavarhatja az inzulinműködést. További tünet lehet a sárgaságot kísérő bőrviszketés, a hányinger és hányás, a bélműködés megváltozása, az emésztési problémák és a vérrögképződés.
A hasnyálmirigyrák ritka típusa az ún. cisztadenocarcinoma, amelynek az adenocarcinomához képest sokkal kedvezőbb a lefolyása és kimenetele. A hasnyálmirigyrák kezelésében az egyetlen gyógyító célú megoldás a radikális sebészeti beavatkozás. Amennyiben a sebészi kezelés során a hasnyálmirigyet teljesen kiirtják, az emésztéshez szükséges enzimeket külső forrásból pótolják. A hasnyálmirigy termeli a vércukorszint szabályozásában alapvető inzulint, ezért a beteg ilyen esetben élete végéig inzulinkezelésre szorul. A betegség komplex terápiája során a sebészi beavatkozáson kívül kemoterápiára és sugárterápiára (radioterápia) is sor kerülhet a daganat méretének csökkentése és a tünetek csillapítása céljából.
A hasnyálmirigy hormontermelő daganatai
A hasnyálmirigy hormontermelő daganatai (szigetsejtes, neuroendokrin daganat) – inzulinóma, gasztrinóma, glukagonóma – a különböző hormonok szabályozatlan termelődése miatt többféle tünetet okozhatnak. Megkülönböztethetők működő (aktív) daganatok, amelyek az adott hormon fokozott felszabadulása révén különböző tüneteket okoznak, illetve nem működő (inaktív), tünet nélküli daganatok.
Inzulinómának nevezzük az elsősorban a hasnyálmirigy szigetsejtjeiből kialakuló, inzulint termelő daganatokat. Az inzulinóma a hasnyálmirigy leggyakoribb hormontermelő daganata, amely az esetek 80 százalékában a mirigyhámból kiinduló, jóindulatú daganat (adenóma).
A gasztrinóma a hasnyálmirigy daganata, amely igen nagy mennyiségben termeli a gasztrin nevű hormont. A gyomorsav fokozott kiválasztása miatt az emésztőrendszer felső szakaszán – a gyomorban és a nyombélben – fekély alakulhat ki. A gasztrin fokozott termelése miatt kialakuló tünetcsoportot Zollinger-Ellison-szindrómának nevezzük.
A glukagonóma a hasnyálmirigy igen ritka daganata, amely a glukagon nevű hormon fokozott termelésével és ennek következtében a vércukorszint emelkedésével jár. Többnyire rosszindulatú daganat, amely a felismerés idején nagyméretű (meghaladja az 5 centimétert), és az esetek 50-80 százalékában már áttétet ad a májra.
Anyagcserebetegségek
Az anyagcsere az a folyamat, melynek során a szervezet az elfogyasztott táplálékokból (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) a működéséhez, felépítéséhez szükséges összetevőket nyeri, illetve a már nem hasznosuló anyagokat eltávolítja. Anyagcserezavar akkor alakul ki, amikor a szervezetben valamilyen hatás miatt felborulnak a fenti folyamatok, melyek hátterében többek között a hasnyálmirigy-, illetve a máj- és az endokrin mirigyek-, vagy más, az anyagcserében résztvevő szervek betegsége, illetve genetikai elváltozás is állhat.
A hasnyálmirigy inzulintermelési zavara vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia) cukorbetegséghez vezethet. A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-betegség, amelyet a szénhidrát anyagcserezavara jellemez.
A cisztás fibrózis öröklődő genetikai betegség, amelyben egyes mirigyek kóros váladékot termelnek. Következményes tünetei a légzőrendszert, az emésztőrendszert és egyéb szerveket is érinthetik. Visszatérő hasnyálmirigy-gyulladás felkeltheti a cisztás fibrózis gyanúját. A betegek kb. 2-3 százalékában 1-es típusú cukorbetegséghez hasonló állapot (pankreatogén diabétesz) alakulhat ki, mivel a hegesedett hasnyálmirigy nem képes elegendő inzulint termelni. A cisztás fibrózis kezelését speciális centrumokban végzik. A kezelés célja a megfelelő tápláltsági szint biztosítása és a fertőzések kiküszöbölése.
Mikor forduljon orvoshoz?
Nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok esetén a lehető leghamarabb forduljon háziorvosához!
Amennyiben erős hasi fájdalma van, amely mozgásra vagy a has tapintásakor fokozódik, azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A hasnyálmirigy betegségeinek megelőzése
A hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának esélye csökkenthető az alkoholfogyasztás és a dohányzás kerülésével, egészséges életmóddal, zsírszegény étrenddel. A hasnyálmirigyrák előfordulása jóval gyakoribb a dohányzók körében, ezért ajánlott a dohányzás mielőbbi abbahagyása.
Ha szeretné abbahagyni a dohányzást, akkor az alábbi honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
http://www.leszokastamogatas.hu
ZÖLD SZÁM: 06-80-44-20-44
Kapcsolódó cikkek:
Dohányzás mellőzése
Minimálintervenció a leszokástámogatásban
Káros szenvedélyek elhagyása
Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésben
Mi történik a szervezetével, ha leszokik a dohányzásról?
