egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A gátorban (mediastinum) kialakuló daganat ritka. Leggyakrabban csecsemőmirigydaganatok, limfómák, csírasejtes daganatok, ciszták, illetve máshol keletkezett daganatok áttétei jelennek meg itt. Mivel fontos szervek helyezkednek el ezen a területen, az itt jelentkező tumor komoly veszélyt jelenthet.

 

A gátor a mellüreg középső, tüdők közötti része. A mellkas ürege három részből áll, a bal oldali üreg a bal tüdőt, a jobb oldali a jobb tüdőt tartalmazza. A gátor középen helyezkedik el, itt található a szív, a légcső, a nyelőcső, a csecsemőmirigy, a szívből induló és oda érkező legfontosabb nagyerek, számos nyirokcsomó, kötőszövet, idegek és a gerinc egy szakasza is.

 

A gátor daganatainak típusai

A gátorban sokféle daganat kialakulhat.

 

Thymoma és thymus carcinoma: a thymomák a leggyakoribb mediastinalis tumorok. Ezek olyan rákos daganatok, amelyek a csecsemőmirigyből indulnak ki. A legtöbb thymoma lassan növekszik. A thymus carcinoma agresszív rákos daganat, gyorsabban növekszik és terjed, mint a thymomák.

 

Csecsemőmirigyciszták: jóindulatúak, ezért általában csak akkor igényelnek kezelést, ha nyomást gyakorolnak a közeli szervekre, erekre, idegekre, és tüneteket okoznak.

 

Limfómák: a gátorban kialakuló rosszindulatú daganatok közé tartozik a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma is.

 

Csírasejtes daganatok: a gátor a csírasejtes daganatok leggyakoribb kialakulási helye a nemi mirigyek (petefészkek és herék) után. A csírasejtes daganatok többsége jóindulatú.

 

Pajzsmirigy-megnagyobbodás: általában jóindulatú, például golyva okozhatja.

 

Bronchogénciszta: apró, jóindulatú légcső- és hörgőciszták, általában folyadékkal vagy nyálkával vannak kitöltve.

 

Mediastinális limfadenopátia: duzzadt vagy megnagyobbodott nyirokcsomókkal jár.

 

Perikardiális ciszta: ezek a jóindulatú daganatok a szívet körülvevő, folyadékkal teli zsákban, az úgynevezett szívburokban alakulnak ki.

 

Légcsődaganatok: a légcsőben, azaz a tracheában lévő daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak.

 

Nyelőcsődaganatok: az itt kialakuló daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak.

 

Neurogén tumorok: az idegszövetből alakulnak ki, ezek a leggyakoribb hátsó mediastinalis tumorok. Idetartoznak az ideghüvelydaganatok, a ganglionsejtes daganatok és a paragangliómák. A legtöbb neurogén tumor jóindulatú.

 

Neuroenterális ciszta: ritka, különböző szövettípusokból álló daganat.

 

A gátor daganatainak főbb tünetei

Az esetek felében semmilyen tünetet nem okoznak az itt megjelenő tumorok, azokat más okból végzett képalkotó vizsgálat (például mellkasröntgen, CT) mutatja csak ki. A tünetek kialakulását az okozza, hogy a térfoglalás miatt nyomás alá kerülnek a gátorban található szervek, erek, idegek.

 

Térfoglalásra utalhat a gátorban:

 

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a felsorolt tüneteket észleli, forduljon kezelőorvosához.

 

A gátor daganatainak kiváltó okai

A legtöbb beteg, akinél gátordaganatot diagnosztizálnak, 30 és 50 év közötti. Ezek a daganatok azonban bármely életkorban és bármilyen szövetből kialakulhatnak, amely a mellüregben található vagy azon áthalad.

 

Gyermekkorban inkább a gátor hátsó részében jelennek meg az idegrendszerből kiinduló jóindulatú daganatok. Idősebb korban az elülső részben jelentkeznek rosszindulatú limfómák, csírasejtes tumorok és thymomák.

 

A mediastinális daganatok különböző okokból alakulhatnak ki.

 

  • Abnormális sejtnövekedés: a jó- és rosszindulatú daganatok akkor alakulnak ki, amikor a sejtek kontrollálatlanul szaporodnak (lásd még: Neoplázia). A kutatók nem mindig tudják, hogy mi okozza a sejtek atipikus növekedését.
  • Nem megfelelő szövetfejlődés a születés előtt: a mediastinalis tumorok lehetnek veleszületettek. A perikardiális ciszták, a bronchogén ciszták és a csírasejtes daganatok mind veleszületett állapotok.
  • Válasz egy alapbetegségre: a mediastinális limfadenopátia például gyulladásra vagy egy mögöttes fertőzésre adott válaszként alakulhat ki.

 

A gátor daganatainak lehetséges szövődményei

Elhelyezkedésük miatt a kezeletlen gátordaganatok komoly problémákat okozhatnak, még akkor is, ha nem rosszindulatúak. A hátsó gátorban lévő daganatok nyomást gyakorolhatnak a gerincvelőre. A daganat átterjedhet a szívre, a szívburokra és a szívből induló és oda érkező aortákra és vénákra.

 

A kezeléshez szükséges műtét, sugárterápia és kemoterápia is járhat szövődményekkel.

 

A gátor daganatainak diagnosztizálása

A diagnózis a páciens fizikális vizsgálatával és tüneteinek értékelésével kezdődik. A képalkotó vizsgálatok között a röntgen, CT, PET-CT és MRI szolgál információval. Ezek mellett biopsziára is sor kerülhet a daganat pontos típusának meghatározására.

 

A gátor daganatainak kezelése

A gátor daganatának kezelése szövettani típusától függ. Leggyakrabban műtétre van szükség, de szóba jöhet sugárterápia és kemoterápia is.

 

KULCSSZAVAK
gátor  |   mediastinum  |   mellüreg  |   daganat  |   áttét  |   tumor
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít