A köszvény (arthritis urica) – népies nevén csúz – olyan anyagcsere-betegség, amelyben a szervezet egyik természetes anyagcsere-végterméke, a húgysav felszaporodik a vérben, és kristályok formájában kicsapódik az ízületekben, heveny, majd idült gyulladást okozva.
A betegség leggyakrabban 30-60 éves férfiak körében jelentkezik, de nőknél is előfordulhat, főként a változókor időszakában.
A köszvény főbb tünetei
A köszvény tünetei általában hirtelen alakulnak ki. A köszvényes roham leggyakrabban éjszaka jelentkezik, amikor a beteg arra ébred, hogy a nagylábujja forró és fájdalmas (podagra). A roham a boka, a térd, a csukló, a könyök és a kéz kisízületeiben, de ritka esetben még a fülben is felléphet. Az első 4-12 órában az ízületi fájdalom olyan súlyos lehet, hogy még az ágynemű vagy ruha érintésének elviselése is nehéz a beteg számára. Az ízület megduzzad, felette a bőr vörös-lilás színezetűvé, meleg tapintatúvá válik. A heveny köszvényes roham általános tünete lehet a láz, hidegrázás, rossz közérzet és heves szívverés. Jellemző, hogy a rohamot húsokban gazdag étkezés, alkoholfogyasztás vagy vízhajtó szedése provokálja. A roham néhány nap vagy hét alatt elmúlik, a tünetek fokozatosan megszűnnek, az ízület általában nem károsodik és a beteg hónapokig, akár évekig panaszmentes lehet.
Kezeletlen betegség esetén a rohamok mind gyakoribbá és hosszabbá válnak, és a gyulladás egyre több ízületben jelentkezik. A súlyos, idült köszvényben az állandó, alacsony szintű gyulladás jellemző, a heveny tünetek háttérbe szorulnak. Ebben a fázisban a húgysav (mononátrium-urát) kristályok kicsapódnak a bőr alatti kötőszövetben, és testszerte ártalmatlan bőr alatti csomókká (tophus) alakulnak. Leggyakrabban a fülkagylón, a könyök és az Achilles-ín környékén jelennek meg a csomók, felettük a bőr ki is fekélyesedhet. Az idült köszvény az ízületek károsodásával, pusztulásával jár. Előrehaladott esetben veseérintettség is kialakulhat, ami a veseműködés károsodásával, vesekövességgel és visszatérő vesemedence-gyulladással jár.
A betegséget megelőző állapotot hyperuricaemiának nevezzük. Ilyenkor a vér húgysavszintje megemelkedik, de egyéb tünetek még nem észlelhetők. Az első roham a betegség második szakaszában (heveny köszvény) jelentkezik. A harmadik szakaszban a gyulladás egyre több ízületre terjed, majd a negyedik szakaszban kialakul az idült tophusos köszvény.
A köszvény könnyen összetéveszthető az ún. álköszvénnyel, amelynek tünetei elsősorban a viszonylag nagyobb ízületekben (például térd, csukló) észlelhetők, a köszvényhez képest kevésbé súlyos rohamokban jelentkező vagy idült fájdalom és/vagy merevség formájában.
Mikor forduljon orvoshoz?
Keresse fel háziorvosát, vagy a lakóhelye szerint illetékes reumatológiai szakrendelést, ha ízületi fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt tapasztal. Haladéktalanul tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben az ízületi fájdalom rosszabbodik, magas láz, étvágytalanság vagy rossz közérzet lép fel.
A köszvény kiváltó/lehetséges okai
A köszvényt a húgysavkristályok vérben való felszaporodása, majd kicsapódása okozza az ízületekben. A lerakódó húgysav aktiválja az immunrendszert, ami gyulladás kialakulásához vezet. A húgysav a purin nevű vegyületek lebontási terméke. A purin a fehérjetartalmú élelmiszerek (például húsok, halak, belsőségek) fogyasztásával kerül a szervezetbe, de purin vegyületek keletkezhetnek a sejtek lebontása során is. A húgysav főként a veséken, kisebb részben a bélrendszeren keresztül ürül ki a szervezetből.
A húgysavszint megemelkedhet a vérben, ha a vese nem működik megfelelően, és így nem tudja kiválasztani a húgysavat, vagy ha egyszerre túl sok húgysav keletkezik a lebontási folyamat során. A húgysavszint tartós megemelkedése a vérben (hyperuricaemia) a köszvény előszobája lehet, de önmagában nem azonos a köszvénnyel, és nem minden esetben vezet köszvényhez. Hátterében állhat örökletes anyagcserezavar (elsődleges köszvény), vagy a húgysav fokozott termelődése, illetve csökkent kiürülése (másodlagos köszvény).
A köszvény kockázati tényezői közé tartozik az idősebb kor, a férfi nem, az elhízás, nőknél a menopauza, a mozgásszegény életmód és a koleszterin magas szintje a vérben. Fokozhatja a betegségre való hajlamot a mértéktelen alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás (sok vörös hús, belsőség és tenger gyümölcse fogyasztása), valamint a böjtölés (ld. még A böjt fajtái és élettani hatásai). Az arra hajlamos egyénekben rohamot válthat ki helyi hideghatás, sérülés, műtét és oltás. Bizonyos idült betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, vesebetegség, kiterjedt gyomor-bélrendszeri betegségek, limfóma, leukémia, pikkelysömör, szarkoidózis) megléte, egyes gyógyszerek (vizelethajtók, vérnyomáscsökkentő szerek, ciklosporin és acetilszalicilsav) szedése, az ólommérgezés és a kemoterápia szintén növelik a betegség kialakulásának kockázatát.
Az álköszvényt a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristályok lerakódása okozza. Kialakulására hajlamosíthat a mellékpajzsmirigy túlműködése, a vas magas szöveti szintje (haemocromatosis) és a magnézium alacsony szintje a vérben (hypomagnesemia).
A köszvény szövődményei
A köszvény során ismétlődő ízületi gyulladások az ízületek károsodásához, az ízületi porc kopásához és leépüléséhez (arthrosis) vezetnek.
A húgysav tartósan emelkedett szintje a vérben fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Emellett a hyperuricaemia és a köszvény fokozza a stroke, az érszűkület (ld. még Perifériás érbetegség), a magas vérnyomás, a veseelégtelenség, valamint a nem alkoholos májbetegség kockázatát is. A lerakódott húgysavkristályok közvetlen módon is károsítják a vesét, és növelik a vesekő kialakulásának kockázatát.
A köszvény diagnosztizálása
A köszvény kivizsgálása járóbeteg reumatológiai szakrendelés keretében történik. A kórisme felállítása a beteg kikérdezésén (kórelőzmény felvétele), a fizikális vizsgálaton és a mononátrium-urát kristályok jelenlétének kimutatásán alapszik. Ez utóbbi az ízületből vékony tűvel kinyert folyadékminta mikroszkópos vizsgálatával történik. A magas húgysavszint a vér laboratóriumi vizsgálatával igazolható, az ízületi károsodás mértéke röntgenvizsgálattal követhető. Képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MR) a kristálylerakódás és a tophusképződés is kimutatható, sőt a tophusok mérete is követhető. Az ízületi hártya gyulladása (synovitis) ultrahang- vagy MR-vizsgálattal mutatható ki.
A köszvény kezelése
A köszvényes betegek ellátása számos szakma (családorvos, reumatológus, belgyógyász, anyagcsere-szakember, nefrológus) együttműködését igényli. A betegek gondozása során speciálisan képzett szakdolgozók (szakasszisztens, dietetikus, gyógytornász, szociális munkás) közreműködése is szükséges.
A köszvény kezelésének alappilléreit a heveny roham oldása, a következő roham megelőzése, a húgysavszint kontrollja, valamint az esetleges társbetegségek kezelése képezik. Ennek során a gyógyszeres, diétás és életmódbeli kezelés egyforma jelentőségű.
A roham tüneti kezelése a fájdalom csökkentésére irányul, ami első lépésben nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) adásával történik. A kolhicin nevű szerrel csökkenthető a gyulladásos faktorok termelődése. Súlyosabb esetben a tabletta vagy ízületi injekció formájában adott kortikoszteroid hatékonyan és biztonságosan alkalmazható. A betegség visszatérésének megakadályozása érdekében a kristályképződés gyógyszeres megelőzése, a húgysavszint meghatározott tartományban tartása szükséges. A kiváltó októl függően a húgysavképződést gátló vagy a húgysav ürítést fokozó gyógyszerek használatosak. Fontos tudni, hogy a húgysavnak élettani szerepe van a szervezet működésében: antioxidáns hatású, és bizonyos fokú védelmet nyújt egyes ideggyógyászati kórképek (például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór) ellen. Ezért a köszvény kezelése során a húgysavszint optimalizálása kívánatos.
Súlyos ízületi gyulladás esetén sebészi beavatkozásra is szükség lehet (protézis beültetése). A fizioterápia (masszázs, elektromos kezelés, vízi torna) enyhíti a panaszokat.
A köszvényben alkalmazott diétával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a magas húgysavszint szempontjából káros lehet a vörös hús, belsőségek, a tenger gyümölcsei, a sör, a tömény szeszes italok és a cukrozott, magas fruktóztartalmú üdítők nagy mennyiségű fogyasztása, ugyanakkor a purinban gazdag zöldségek nem fokozzák a hyperuricaemia és a köszvény rizikóját.
Mit tehet köszvény esetén?
A betegség aktív szakaszában pihentesse, polcolja fel, jegelje az érintett ízületet. Csak a kezelőorvosa által javasolt fájdalomcsillapító gyógyszereket szedje, az orvos utasítása szerinti adagban. A csalánból és zsurlóból főzött tea enyhítheti a panaszait. Túlsúly esetén törekedjen a testsúlya normalizálására, amivel kapcsolatban kérje dietetikus szakember tanácsát, mivel a drasztikus fogyókúra fokozza a purin termelődését. Ügyeljen a bőséges (napi 2,5-3 liter) folyadékbevitelre, de tartózkodjon az alkohol és a cukros üdítők fogyasztásától. Vitaminokban és nyomelemekben gazdag, szénhidrátban és zsírban szegény étrendet alakítson ki. Kerülje a magas purintartalmú húsételek (kocsonyahús, vese, velő, kagyló, hering, szardínia, élesztő, szalonna, füstölt húskészítmények, húsleves), valamint a magas gyümölcscukor-tartalmú méz fogyasztását. Iktasson be étrendjébe alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, a húsfélék közül sovány marhát, csirkét és kacsát. Végezzen rendszeresen testmozgást (például ússzon vagy kerékpározzon), lehetőleg gyógytornász szakember irányításával. A testedzés során kerülje a labdajátékokat, mert azok nagymértékben terhelik az ízületeket. Irodai munkavégzés esetén használjon kényelmes széket és megfelelő magasságú asztalt.
A köszvény megelőzése
Az idült köszvény kialakulása elsődlegesen a vér emelkedett húgysavszintjének csökkentésével előzhető meg, amiben a gyógyszeres kezelés mellett a diétának is fontos szerepe van. Fontos továbbá az alkoholfogyasztás csökkentése, a gyümölcscukorral édesített üdítők kerülése, szükség esetén a testsúly normalizálása, valamint a végtagok helyi lehűlésének megakadályozása. Egyes gyümölcsök, elsősorban a cseresznye, valamint kisebb mértékben a meggy, eper, málna, áfonya, szeder vörös vagy sötétkék színét az antocianin nevű antioxidáns adja, amely e hatása révén csökkenti a köszvényes gyulladást. A cseresznye rendszeres fogyasztásával csökkenthető a visszatérő köszvényes rohamok gyakorisága.
