A cukorbetegség – vagy diabétesz – a cukoranyagcsere betegsége, mely jellegzetesen emelkedett vércukorszinttel jár. Ez az állapot hosszú távon számos egészségkárosító szövődményt rejt magában.
A cukoranyagcsere változásai szorosan összefüggnek az inzulinnal, a cukorháztartás szabályozásának legfontosabb hormonjával. Ha az inzulin hiányzik, vagy nem tudja kifejteni hatását, a bevitt és felszívódott szénhidrátok nem tudnak hasznosítható energiává alakulni, a cukor pedig ott marad a vérben, magas vércukorszintet eredményezve.
A cukorbetegség típusai
A cukorbetegségnek több típusa létezik, a leggyakoribb formák az alábbiak:
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, vagyis a szervezet saját immunrendszere indít támadást az inzulint termelő sejtek ellen. A sejtek pusztulásával rövid idő alatt elfogy az inzulin, ezért a tünetek korán, már gyermekkorban jelentkeznek. Az inzulint ilyen esetben kívülről kell pótolni (lásd még: Inzulin).
A 2-es típusú cukorbetegség hosszú idő alatt alakul ki, jellemzően felnőtt korban diagnosztizálják. A rendelkezésre álló inzulinra nem reagál elég hatékonyan a szervezet (inzulinrezisztencia), amit a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei további hormonelválasztással kompenzálnak. Az elválasztott hormon idővel nem képes a normál tartományban tartani a vércukorszintet, és kialakul a cukorbetegség. Ebben az időszakban még gyógyszeresen kezelhető a cukorbetegség, de az inzulinrezisztencia előbb-utóbb a béta-sejtek lassú pusztulásához vezet, kimerülésük esetén pedig inzulinpótlás szükséges (lásd még: Magas vércukorszint).
A várandósság alatt kialakuló cukoranyagcsere-zavar, a terhességi cukorbetegség hátterében hormonális változások állnak, melyek hatására az inzulin vércukorszint-csökkentő hatása gyengül. A szülést követően általában helyreáll a szervezet cukoranyagcseréje.
A cukorbetegség főbb tünetei
A cukorbetegség leggyakoribb tünetei az alábbiak:
- gyakori vizeletürítés (polyuria),
- fokozott szomjúságérzés (polydipsia),
- szájszárazság,
- fáradékonyság,
- levertség,
- elhúzódó sebgyógyulás,
- gyakori bőrfertőzések.
Súlyosabb esetekben sürgősség orvosi segítséget igénylő rosszullét (diabéteszes ketoacidózis, lásd lentebb) is kialakulhat, melynek veszélye a még nem diagnosztizált cukorbetegség esetében magasabb. Ennek gyakoribb tünetei a hányás, hasmenés, gyümölcsszagú lehelet, illetve eszméletvesztés is előfordulhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
A cukorbetegségre utaló tünetek észlelésekor forduljon háziorvosához, aki a kivizsgálás érdekében gondoskodni fog a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról. Egy rutin laborvizsgálat vagy alkalmi vércukorszintmérés során kapott magas vércukorérték esetén is keresse fel háziorvosát, aki gondoskodik a teljeskörű kivizsgálásról.
Diabéteszes ketoacidózis
Az extrém magas vércukorszint jelentkezhet az anyagcsere egyensúlyának felborulásával, ez a diabéteszes ketoacidózis. A folyadék- és elektrolitháztartás zavarának jele a kiszáradás, a hányinger, hányás, majd akár kómáig fokozódó tudatzavar is kialakulhat. Ilyen esetben azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A cukorbetegség lehetséges okai
A cukorháztartás legfontosabb szabályozó hormonja az inzulin, melyet a hasnyálmirigy hormontermelő szigeteiben található béta-sejtek termelnek. Étkezéskor a bélből felszívódott szénhidrátok megemelik a vércukorszintet. Az inzulinelválasztás ekkor beindul, az inzulin hatására a cukor belép a sejtekbe, ahol feldolgozásával a sejt energiát nyer. Amennyiben a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak megfelelően a hormonra, akkor a rendelkezésre álló hormon nem vált ki elég hatékony választ, felborul az egyensúly, és kialakul a diabétesz.
A cukorbetegség diagnosztizálása
A cukorbetegség diagnosztikája a vércukorszint-vizsgálatokon alapul. A vércukorszint szigorú idegi és hormonális szabályozás alatt áll, szintje normál körülmények között is változik, pl. étkezés után emelkedik.
- Az éhgyomorra mért (éhgyomri) vércukor normál értéke ≤ 6,0 mmol/l.
- 6,1 és 7,0 mmol/l között károsodott cukoranyagcseréről vagy prediabéteszről beszélünk.
- 7,0 mmol/l fölötti éhgyomri vércukorszintnél egyértelmű cukorbetegségről van szó.
Cukorbetegséget megelőző állapot (prediabétesz) esetén cukorterheléses vizsgálatot végeznek a cukorháztartás pontosabb megismerése céljából. Az orális glükóztolerancia-teszt során (OGTT) 75 g cukor elfogyasztása után 2 órával mért értékek mutatják a szervezet cukortolerancia szintjét. 11,1 mmol/l fölötti értéknél kimondható a diabétesz diagnózisa.
A cukoranyagcsere állapotáról nem csak az aktuális vércukorszint mérésével kaphatunk információt. Tartósan magas vércukorszint esetén a cukormolekulák hozzákötődnek a hemoglobinhoz, a vér oxigénszállító fehérjéjéhez. A hemoglobin A1c (HbA1c) érték mérésével tájékozódhatunk arról, hogy milyen volt a szervezet átlagos vércukorszintje az elmúlt 2-3 hónapban.
A cukorbetegség kezelése
Megállapított cukorbetegség esetén a terápia alapja a szigorú diéta, ugyanis a szénhidrátfogyasztás minimalizálásával könnyebben maradhat egyensúlyban a szervezet anyagcseréje. Fontos a megfelelő, ideális testsúlyra való törekvés, ezért a rendszeres testmozgás hatékony kiegészítője a diétának, ugyanis a megemelkedett vércukrot a vázizmok működése hatékonyan képes csökkenteni.
Prediabéteszes, a diabéteszt megelőző, kiegyensúlyozatlan anyagcsereállapotban a fizikai terhelés és megfelelő étrend elégséges lehet a vércukor szinten tartására, az esetek többségében ugyanakkor gyógyszeres terápia is szükséges (lásd még: Cukorbetegség gyógyszeres kezelése). A legtöbb szájon át szedhető vércukorcsökkentő készítmény csak rövid ideig képes a szervezet egyensúlyban tartására, ezért idővel általában sor kerül inzulinkészítmények beiktatására is (lásd még: Inzulin és Inzulinadagoló eszközök). Az 1-es típusú cukorbetegségben a szervezet nem tud elegendő mennyiségű inzulint előállítani, ezért a diagnózist követően rögtön szükséges az inzulin pótlása.
A cukorbetegség megelőzése
Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása nem előzhető meg.
A 2-es típus esetén nagy szerepe van az életmódnak: a fokozott kalóriabevitelnek és a kedvezőtlenül megváltozott, kevésbé aktív életmódunknak köszönhető, hogy a cukorbetegség 2-es típusa mára népbetegséggé vált. Az inzulinhatás csökkenésének egyik oka a zsírszövet felszaporodása is lehet (lásd még: Zsigeri elhízás), ezért a szénhidrátszegény, kiegyensúlyozott étrendnek, valamint a rendszeres testmozgásnak nemcsak a cukorbetegség kezelésében, hanem a megelőzésében is fontos szerepük van.
A cukorbetegség szövődményei
A vérben tartósan magas cukorszint számos szövődményt okozhat.
Károsodhatnak az erek, a fokozott érelmeszesedés miatt az artériák beszűkülnek (lásd még: Perifériás érbetegség). Az érelmeszesedés minden szervrendszert érint. A hosszútávú szövődmények többek között szívinfarktus, szívelégtelenség, magas vérnyomás formájában jelentkezhetnek, gyakrabban alakul ki stroke, és gyakori a végtagok vérellátási zavara is. Az érelmeszesedés érinti a vesét is, így a kezeletlen diabétesz súlyos veseelégtelenséghez vezethet.
A szemfenéki erek károsodásának következménye látásromlás vagy akár teljes látásvesztés is lehet (diabéteszes retinopátia).
A diabétesz érinti az idegrendszert is. A diabéteszes neuropátia tünete lehet az érzészavar, érzéskiesés, a végtagok zsibbadása. A fájdalomérzet csökkenése további problémákat okoz: a kisebb sérüléseket nem észlelve sebek keletkeznek, melyek az elégtelen vérellátás és rossz gyógyhajlam miatt akár a végtag elvesztéséhez is vezethetnek. Emiatt egy esetleges szívinfarktus is jelentkezhet „némán”, fájdalom nélkül, így a beteg ellátás nélkül maradhat.
Az erek és az idegek károsodása következtében alakul ki az ún. diabéteszesláb-szindróma, melyre jellemző a száraz bőr, rosszul gyógyuló sebek, fekélyek megjelenése a lábon. Kezeletlen esetben akár amputációval is végződhet.
Inzulinnal kezelt cukorbetegségben, ha az étkezésekkel nincs összehangolva a megfelelő mennyiségű, alkalmas időben adott inzulin, kialakulhat hipoglikémiás rosszullét is. Ez általában gyors étkezéssel jól ellensúlyozható, de ha rendszeresen előfordul, mindenképpen szükséges a kezelőorvos segítségét kérni a gyógyszeres terápia beállításában.
A cukorbetegség szűrése
A cukorbetegség szűrése lehetőséget ad arra, hogy a tünetmentes vagy kevés tünettel jelentkező cukorbajt időben észleljük, és a korai kezelés megkezdésével csökkentsük a hosszú távú szövődmények kialakulásának esélyét, illetve azok súlyosságát. A szűrést az alapellátás keretében végzik, és azoknak javasolt, akik fokozott kockázattal rendelkeznek.
A cukorbetegség szűréséről további részletek a Cukorbetegség szűrése cikkünkben olvashatók.
Cukorbetegség különböző életszakaszokban
A gyermekkori diabétesz általában 1-es típusú, azaz inzulinhiányon alapul. Ez súlyos anyagcsere-összeomláshoz vezethet, ezért időben el kell kezdeni a kezelést: diéta, inzulinkezelés és helyes életmód javasolt.
A 2-es típusú diabétesz a felmérések szerint minden második idős embert érinti valamilyen mértékben, ezért fontos a korai felismerése. Lényeges a diéta betartása, a helyes életmód és az orvosi utasításoknak megfelelő gyógyszerszedés. Idős korban különösen fontos a napi minimum másfél-két liternyi folyadék fogyasztása.
A várandósgondozás során minden kismamánál elvégzik a cukorterheléses vizsgálatot. Amennyiben magasabb vércukorszintet találnak, terhességi cukorbetegség vagy csökkent glükóztolerancia derülhet ki, ami kockázatot jelenthet a babára és az édesanyára is, ezért fokozott figyelmet igényel a kismama és a szülész-nőgyógyász részéről egyaránt.
