A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) módszere minden olyan eljárást, amely a meddőség kezelését szolgálja. Ezek az eljárások a gyermekvállalást tervező páron túlmenően harmadik személy közreműködését is igénylik a megtermékenyülés létrehozásában.
Meddőség, vagyis a reprodukciós képesség rendellenessége akkor áll fenn, ha nem jön létre terhesség minimum 12 hónapig tartó rendszeres és fogamzásgátlástól mentes nemi élet mellett. A meddőség hátterében álló lehetséges okokról külön cikkekben olvashat:
Ha az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján orvosi segítségre van szükség a teherbeeséshez, többféle meddőségkezelési ellátás is rendelkezésére állhat. Ezek közé tartozik a mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) is.
Asszisztált reprodukciós eljárások
Az alábbi eljárások tartoznak asszisztált reprodukciós technikák közé:
- gyógyszeres peteérés-serkentés (ovuláció indukció);
- mesterséges ondófelhelyezés (intrauterin inszemináció – IUI);
- hagyományos in vitro fertilizáció (IVF) és embriótranszfer (ET);
- intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) és ET;
- hereszövetből nyert spermiummal végzett ICSI és ET;
- mélyfagyasztásból felengedett embrióval végzett ET (FER);
- donor petesejttel vagy spermiumokkal végzett IVF vagy ICSI +ET.
Intrauterin inszemináció
A mesterséges ondófelhelyezés – intrauterin inszemináció (IUI) – lényege, hogy a megtermékenyítés a férfi ivarsejtjével az anya testén belül történik. Amennyiben a férj vagy élettárs ivarsejtjeit használják, úgy homológ, amennyiben a megtermékenyítés donor hímivarsejttel történik, úgy heterológ mesterséges ondóbevitelről beszélünk.
Az eljárás méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt. A járóbeteg szakrendelés keretében végzett beavatkozás során, a korábban leadott és embriológiai laboratóriumban megvizsgált ondómintát a méhszájon keresztül, lágy katéter segítségével juttatják be a méh üregébe.
In vitro fertilizáció
Az in vitro fertilizáció (IVF) – köznyelven lombikbébi-eljárás – lényege, hogy a petesejtet eltávolítják a petefészekből, majd laboratóriumi körülmények között („üvegben” – in vitro) megtermékenyítik. Az IVF kezelések többségét a petefészek működésének gyógyszeres elfojtása előzi meg a kezelés tervezhetősége érdekében. Ezt követi a petefészek stimulációja, amelynek célja, hogy a kezelés végén 8-12 petesejt álljon rendelkezésre. A beavatkozás végén megtermékenyült petesejtet vagy osztódó embriót juttatnak vissza az anya szervezetébe (embriótranszfer). Felhasználhatják a házaspár saját ivarsejtjeit (homológ IVF), illetve a női petesejt vagy a férfi hímivarsejt donortól is származhat (heterológ IVF).
A hagyományos in vitro fertilizációt alapvetően a női eredetű terméketlenség esetében alkalmazzák, például a petevezetők elzáródása, hiánya, sérülése vagy funkcionális zavara, valamint endometriózis megléte esetén. A módszer indokolt továbbá ismeretlen okú meddőség fennállásakor, hatszori eredménytelen homológ intrauterin inszemninációt követően. A beavatkozás elvégezhető potenciazavarok és a peteérés súlyos zavarai esetén is.
Intracitoplazmatikus spermiuminjekció
A petesejtbe adott spermium mikroinjekció alkalmazása mikromanipulációs technikát igényel, mely során 400-szoros nagyítás alatt fixálják a petesejtet, majd a mozgásában gátolt, kiválasztott spermiumot a hajszálnál tízszer vékonyabb pipettával a petesejt megfelelő részébe injektálják.
Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) jelentheti a megoldást az alábbi esetekben:
- a spermiumok száma vagy minősége nem megfelelő;
- a spermiumszám jó, de a korábbi ciklus során a megtermékenyülés nem volt megfelelő;
- fagyasztott vagy sebészi úton nyert spermium felhasználásakor;
- Genetikai javallatra, bizonyos öröklődő betegségek, kromoszóma rendellenességek esetén az öröklődés megakadályozására.
Ez a módszer alkalmazható továbbá olyan speciális körülmény fennállása esetén is, amely rosszabb megtermékenyítést sejtet: például 40 évnél idősebb páciens, a tüszőérlelő hormon (FSH) magas szintje, kevés petesejt, súlyos endometriózis, korábbi sikertelen megtermékenyítési kezelések.
Donor ivarsejtek felhasználása
Abban az esetben, ha a szülő képtelen saját ivarsejtet szolgáltatni a folyamathoz, vagy azzal valamilyen rendellenességet örökítene át az utódra, donor ivarsejt igénybevételére is sor kerülhet. Donor hímivarsejt használható mind testen belüli, mind testen kívüli megtermékenyítéskor, donor petesejt viszont csak a testen kívüli megtermékenyítés esetén használható.
Donor spermiumok
Donor spermium felhasználása az alábbi állapotok esetén javallott:
- a spermiumszám súlyos számbeli vagy alaki eltérése;
- spermiumok hiánya;
- súlyos, nem kezelhető ejakulációs zavarban – amennyiben a pár a műtéti úton történő spermiumnyerést elutasítja –, és egyéb asszisztált reprodukciós technika nem vezetett sikerre;
- ha több in vitro fertilizációs kezelés során ICSI kezeléssel sem sikerült a petesejtek megtermékenyítése, és ennek férfi eredete feltételezhető;
- Rh-összeférhetetlenség esetén, amennyiben a várandósság alatti kezelés nem lehetséges, vagy a pár ezt nem vállalja;
- genetikai javallatra, ha nagy valószínűséggel súlyos genetikai betegség érintené az utódot.
Donor petesejtek
Donor petesejt felhasználása az alábbi állapotok esetén javallott:
- a petefészkek hiánya;
- a petefészkek működésének beszűkülése, amely minimalizálja a sikeres terhesség esélyét;
- ha több in vitro fertilizációs kezelés során ICSI kezeléssel sem sikerült a petesejtek megtermékenyítése, és ennek női eredete feltételezhető;
- genetikai javallatra, ha nagy valószínűséggel súlyos genetikai betegség érintené az utódot.
Asszisztált reprodukció előtt végzendő vizsgálatok
Az asszisztált reprodukciót megelőzően mind a női, mind a férfi fél célzott kivizsgálása szükséges.
Férfi partner vizsgálata
A férfi fél kivizsgálásának első lépése az ondó laboratóriumi vizsgálata (spermatogram), amely magában foglalja a spermiumok koncentrációjának, morfológiájának, mozgásának vizsgálatát. Kóros spermatogram lelet esetén hormonvizsgálatok (FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin) és genetikai vizsgálatok elvégzése is szükséges.
Kötelező a HIV-AIDS szűrése, továbbá ajánlott a hepatitis-B és hepatitis-C vizsgálata, a szifilisz szűrése (Wassermann vizsgálat) és a gonococcus (gonorrhoeae) fertőzés kizárása. Mérlegelendő a toxoplasma, rubeola, cytomegalovírus és herpesz vírus kimutatása (TORCH vizsgálat) elvégzése, illetve a Chlamydia és Ureaplazma fertőzés szűrése is. Az in vitro fertilizáció előtt három hónapon belül kötelező a friss ondóvizsgálat és a bakteriológiai tenyésztés is.
Női partner vizsgálata
A női fél kivizsgálásának első lépése a nőgyógyászati vizsgálat (citológia, kolposzkópia, általános váladékvizsgálat). Ajánlott a Chlamydia fertőzés, illetve az egyéb gyakoribb nemi úton terjedő fertőzés szűrése, különösen gyulladásos előzmények és a petevezető elzáródása esetén. A hüvelyi ultrahang vizsgálat a méh, a petevezető, a petefészkek és a kismedence anatómiájának tisztázását, a méhnyálkahártya változásainak és a tüszők érésének megfigyelését, valamint a peteérés bizonyítását szolgálja. Az állapotfelmérés fontos részét képezik a hormonvizsgálatok.
Szükséges továbbá megvizsgálni a petevezető átjárhatóságát és a méhüreget (méh, petefészkek, kismedencék) képalkotó eljárással, amely lehet hystero-salpingographia (HSG) vagy hystero-contrast-sonographia (HyCoSy). Amennyiben e vizsgálatok során akár a legkisebb eltérésre is fény derül, méhtükrözés elvégzése javasolt. Az általános orvosi és laboratóriumi vizsgálatok kötelező HIV-AIDS-szűrést, általános laboratóriumi vizsgálatokat és EKG-t foglalnak magukban. Ajánlott továbbá a hepatitis B és hepatitis C, valamint a szifilisz szűrése és a TOCRH vizsgálat elvégzése is.
Az asszisztált reprodukció lehetséges szövődményei
Többes terhesség: in vitro fertilizációt és embriótranszfert, gyógyszeres peteérés-serkentést és inszeminációt követően is előfordulhat ikerterhesség, több embrió fejlődésnek indulása.
Hasűri vérzés: az ultrahanggal vezérelt petesejtleszívást követően ritkán előfordulhat, és azonnali sebészi beavatkozást igényel. Egyéb sérülések és gyulladásos szövődmények a külső, eszközös beavatkozás miatt szintén ritkán elő fordulnak.
Az in vitro fertilizációt követő első 12 hétben igen ritkán kialakulhat a petefészek-ciszta kocsánycsavarodása, amely sebészi beavatkozást igényel.
A petefészkek túlzott válaszreakciójának következményeként ún. ovarium hyperstimulációs szindróma jelentkezhet. A betegség súlyos formájában életveszélyes állapotot is okozhat, ha stroke vagy végtagkeringési elégtelenség alakul ki.
A mesterséges megtermékenyítés céljából alkalmazott reprodukciós technikákkal járó kockázatról mindig kérjen tájékoztatást kezelőorvosától!
Jogszabályi háttér:
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről IX. fejezet
- 30/1998 (VI.24.) NM rendelet
- 2002. évi VI. törvény
Kapcsolódó tartalmak:
