A Hashimoto-betegség olyan autoimmun betegség, amely a pajzsmirigy bizonyos sejtjeinek gyulladásával (thyreoiditis), majd elpusztulásával jár. A szerv idült gyulladását az immunrendszer hibás működése okozza: a szervezet a pajzsmirigy sejtjeit idegenként kezeli, és ellenanyagot termel annak egyes sejtalkotói ellen.
A Hashimoto-betegség a leggyakoribb, hosszú ideig lappangható pajzsmirigy- és autoimmun betegség: a statisztikák szerint csaknem minden tizedik embert érintheti. Jellemzően fiatalabb korban, 20–40 éves kor között alakul ki, és a nőknél lényegesen gyakrabban. Nem gyógyítható, de jól kezelhető.
A Hashimoto-betegség tünetei
A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, az általa termelt és kibocsátott hormonok elsősorban a növekedésre, az anyagcsere állapotára vannak hatással. A Hashimoto-betegség tünetei attól függnek, hogy a gyulladás mennyire károsította a pajzsmirigyet.
Enyhe esetekben tünetmenetesség is előfordulhat, súlyos esetben a pajzsmirigy fájhat vagy feszülhet, de jellemzőbb, hogy a túlműködés vagy az alulműködés tünetei érzékelhetők. Egyes tünetek kialakulásához a következményes vitaminfelszívódási zavar is hozzájárul.
A kezdeti fázisban a túlműködés tünetei jelentkeznek, amelyek a következők:
- a pajzsmirigy megnagyobbodása,
- szapora szívverés,
- megemelkedett vérnyomás,
- hajhullás,
- nyugtalanság, ingerlékenység,
- kézremegés,
- alvászavar,
- fogyás,
- hasmenés,
- menstruációs zavarok,
- magas hőmérséklet tűrésének romlása.
Később az alulműködés tünetei jelentkeznek, ezek a következők:
- hideg végtagok,
- ödéma (vizenyő),
- levertség, depresszió,
- izomgörcsök,
- száraz bőr,
- viszketés,
- törékeny haj,
- menstruációs zavarok,
- meddőség,
- elhízás,
- emésztési zavarok,
- székrekedés,
- libidócsökkenés,
- ízületi fájdalmak,
- fáradékonyság,
- memóriazavar.
A Hashimoto-betegséghez társulhat laktózérzékenység és gluténérzékenység, sclerosis multiplex, illetve Crohn-betegség is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a felsorolt, a Hashimoto-betegségre utaló tüneteket észleli, forduljon mielőbb háziorvosához, aki a betegség gyanúja esetén gondoskodik a szakrendelésre történő beutalásról.
A betegség korai felismerése rendkívül fontos, mert a kezeletlen pajzsmirigyprobléma rizikófaktora az ischaemiás szívbetegségeknek.
A Hashimoto-betegség diagnosztizálása
A betegség diagnózisa fizikális vizsgálattal, speciális vérvétellel – az anti-TPO-, anti TG-szintek vizsgálatával –, valamint szövettani mintavétellel (vékonytű-biopszia) állítható fel.
A biztos diagnózishoz szükség lehet ultrahangvizsgálatra, illetve pajzsmirigy-szcintigráfiára, amely során kis mennyiségű radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe folyadék vagy vénás injekció formájában, és a pajzsmirigy anyagcsere-folyamatait vizsgálják.
A Hashimoto-betegség kialakulásának okai
A Hashimoto-betegségnél a szervezet – hibás immunválasz miatt – olyan ellenanyagokat termel, melynek következtében gyulladás indul el, ami a pajzsmirigy megnagyobbodásával jár, és a szerv hormontermelésének zavarához vezet. A probléma közvetlen oka, hogy a szervezet a pajzsmirigyet idegenként kezeli, és fellép ellene.
Jelenleg nem pontosan ismert, hogy miért indul el a betegséget kiváltó autoimmun folyamat.
Elősegíthetik az alábbiak:
- genetikai hajlam,
- alacsony jódbevitel,
- környezeti ártalmak (pl. szmog),
- fertőzések (vírusok),
- dohányzás,
- stressz.
A betegség kialakulásának egyik oka a szervezet jódhiányos állapota is lehet, de a túlzott jódbevitel is vezethet pajzsmirigyproblémákhoz, ezért a jódpótlás szükségességének eldöntése orvosi hatáskörbe tartozik.
Lásd még: Jód és jódhiány
A Hashimoto-betegség kezelése
A betegség kezelésének célja a pajzsmirigy működésének kiegyensúlyozása, az autoimmun válasz erősségének csökkentése. A normális hormonállapot fenntartása általában gyógyszeres hormonpótlással történik, a pajzsmirigy túlműködése esetén a gyógyszeres terápia mellett műtétre vagy izotópos kezelésre is szükség lehet.
Nagy szerepük van az étrendi változtatásoknak is, ami elsősorban az alábbiakat jelenti:
- egészséges táplálkozás (gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend, teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú köretek, olajos magvak fogyasztása);
- cukor, méz, szirupok, az élelmiszerekben lévő cukrok kerülése (pajzsmirigybetegség esetén nagyobb a cukorbetegség kialakulásának esélye);
- tápanyagszegény gyorsételek kerülése;
- dohányzás kerülése, alkoholfogyasztás csökkentése (javasolt a havi egyszeri, egyadagos fogyasztás);
Egyes kutatások szerint a tünetek enyhítésében jótékony hatású lehet a teljesen gluténmentes étrend is. Jódhiányos állapotban javasolt jódozott só, tengeri halak és puhatestűek fogyasztása.
