A stroke egy tünetegyüttes, amely az agy egyes részeinek 24 óránál tovább fennálló vérellátási zavara által okozott agyműködési zavar. Gyorsan alakul ki, és azonnali sürgősségi ellátást igényel.
Ha féloldali, az arc eltorzulásával járó zsibbadást észlel, átmeneti vagy tartós féloldali gyengeséget, szótalálási nehézséget tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz, akkor is, ha panaszai maguktól elmúlnak!
Mivel az agy rendkívül érzékeny az oxigénhiányra, a stroke tünetei nagyon gyorsan kialakulhatnak. A központi idegrendszer funkciói az agyban csoportosulnak, amely nem rendelkezik oxigéntartalékkal, ezért a stroke tünetei és következményei drámaiak lehetnek. A tünetek hátterében két fő folyamat, a trombózissal járó agyi infarktus és/vagy az erek sérülésével járó agyvérzés állhat.
Ha a stroke már a kialakulás első óráiban tudatzavarral, enyhe aluszékonysággal jár, valószínűleg nagy kiterjedésű vagy gyorsan kifejlődő agyi infarktus zajlik. Ha a stroke nem nagy kiterjedésű, a tünetek először gyorsan javulnak, majd a javulás lassabb ütemben, még napokig, hónapokig folytatódik.
Az agyvérzés hirtelen fejfájással kezdődik, amit fokozódó izomgyengeség, mozgásképtelenség, zsibbadás, a beszéd- és látásképesség elvesztése követ. Néhány percen belül előfordulhat hányinger és hányás, görcsroham és eszméletvesztés. Az agyvérzést okozó aneurizmák intő jele lehet a fejfájás, az arcfájdalom, a kettős látás vagy egyéb látási zavarok. Az érfal megrepedése hirtelen jelentkező súlyos fejfájást és/vagy eszméletvesztést okoz.
Mikor forduljon orvoshoz?
A stroke tüneteinek felismerésében hasznos lehet az ún. Cincinnati Stroke Skála ismerete. A skála szerinti intő jelek bármelyikének jelentkezése esetén hívja azonnal a 112-t és kérjen mentőt!
A jelek lehetnek:
- Hirtelen arcaszimmetria kialakulása, a száj akaratlanul elferdül, lefittyed az egyik oldalon.
- A beteg a vízszintesen kinyújtott kezei valamelyikét nem tudja megtartani, egyik oldalon süllyeszti, vagy a felfelé fordított tenyér akarata ellenére lefelé fordul.
- A szótalálás nehézsége miatti beszédzavar alakul ki.
A három alaptünetről úgy győződhetünk meg a legkönnyebben, ha a következő kérések teljesítését kérjük a betegtől:
- Mosolyogjon!
- Emelje fel mindkét karját!
- Mondjon egy egyszerű mondatot!
Ha e három kérés bármelyikének teljesítése nehézséget okoz, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A tünetek megjelenésének időpontját jegyezze fel!
A stroke első, figyelmeztető tünetei – arczsibbadás, féloldali gyengeség, szótalálási nehézség – sokszor csak átmenetileg jelentkeznek, azonban a múló tünetek nem jelentik a sürgősségi állapot elmúlását.
A stroke kiváltó okai
A stroke betegségcsoport magában foglalja az esetek 80-85%-át kitevő, érelzáródással járó agyi infarktus (mésd néven: szélütés) és a sokkal kisebb hányadban előforduló agyvérzést is, amikor az erek falának sérülése okozza a tüneteket. Ezek az állapotok leggyakrabban érelmeszesedés (arteriosclerosis) vagy a kiugróan magas vérnyomás miatt alakulnak ki. Az erek falára felrakódó merev plakkok érszűkületet okoznak, az érfalról leszakadva vérrög (trombus) alakulhat ki belőlük, ami részben vagy teljesen elzárhatja a véráramlást.
Vérrögök keletkezhetnek a szívben és a szívbillentyűkön is, amelyek onnan leválva eljutnak a vérárammal az agyi erekbe, ahol elakadnak, ezzel agyi infarktust okozva. Ez a folyamat elsősorban egyes szívritmuszavarokban (pitvarfibrilláció) szenvedő, illetve korábban szívműtéten átesett betegeknél gyakori. Agyi infarktus (szélütés) tehát az agyi terület elégtelen vérellátása és oxigénhiánya következtében jön létre.
Agyvérzés esetén az agyban mikroszkopikus értágulatok alakulnak ki, amelyek rosszul tűrik a vérnyomás változásait, kiugróan magas vérnyomás hatására megpattannak, és a vér beömlik az agyállományba. Mivel a koponya zárt teret alkot, nem képes a tágulásra, ezért az agyvérzés következtében kialakuló nyomásfokozódás miatt hamar tudatzavar és súlyos bénulás alakulhat ki.
Lásd még: Koponyaűri nyomásfokozódás
Az agyi infarktus okai
Annak ellenére, hogy a stroke hirtelen, váratlanul kezdődik, és gyorsan kifejlődik, kialakulása hosszú évtizedek kóros elváltozásainak a következménye. Minél több kockázati tényező halmozódik fel, annál nagyobb a valószínűsége a stroke kialakulásának.
Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- 60 év feletti életkor;
- rendszeres mozgás hiánya;
- dohányzás (érkárosító hatása miatt);
- helytelen táplálkozás (magas zsír- és cukortartalmú ételek);
- túlzott alkoholfogyasztás;
- magasvérnyomás-betegség;
- emelkedett koleszterinszint;
- cukorbetegség (kiserek súlyos károsodása miatt);
- elhízás (főként a koleszterin érkárosító hatása miatt);
- fokozott véralvadással járó állapotok (pl. várandósság);
- szívbetegség, szívelégtelenség;
- hormonális tényezők (pl. hormonális fogamzásgátlás);
- nyaki verőér szűkülete (carotis stenosis).
Ritkább esetben agyérgörcs is kiválthatja a tüneteket, ilyenkor az elzáródás átmeneti vagy tartós is lehet. Amennyiben a tünetek 24 órán belül teljesen elmúlnak, úgy nem stroke-ról, hanem átmeneti ischaemiás rohamról (TIA) van szó.
Az agyvérzés okai
Koponyán belüli vérzést okozhat a fej sérülése, valamint az agyi verőerek (artéria) és visszerek (véna) anatómiai rendellenessége. Kialakulásának kockázatát növeli a magas vérnyomás, a megelőző véralvadásgátló-kezelés, a kémiai vérrögoldás (trombolízis), a kábítószer-használat, a súlyos alkoholbetegség és a vérképzőszervi zavarok okozta vérzékenység.
A stroke lehetséges szövődményei
A stroke a szerzett rokkantság leggyakoribb oka. A betegek egyharmada meghal a stroke következtében, egyharmada maradandó károsodást szenved, és egyharmada számíthat a közel teljes felépülésre.
Akár érelzáródással járó, akár vérzéses stroke áll fenn, bármennyire gyorsan is történik meg a beteg ellátása, a betegség tartós, súlyos és sokrétű fogyatékosságot okozhat. A stroke leggyakrabban csak az agy egyik oldalát érinti. Mivel az agyban az idegek kereszteződnek, a maradványtünetek mindig a sérüléssel szembeni oldalon jelentkeznek. Ha a stroke a bal agyféltekét éri, jobb oldali bénulás következhet be, és a beszédközpont sérülhet. Ha pedig a jobb agyfélteke károsodik, a bal oldal bénulhat le, és a károsodás nem érinti ugyan a beszédközpontot, de kialakulhat az ún. neglekt jelenség: a beteg nem vagy csak korlátozottan vesz tudomást a bal oldalról érkező ingerekről.
A koponyaűri vérzés gyakori szövődménye az érgörcs (vazospazmus), amely általában az ér megrepedése (ruptúra) után 3-5 nappal jelenik meg. Megfelelő kezelés hiányában az érgörcs miatt agyi infarktus alakulhat ki. További következmény lehet az agyvíz (likvor) kevésbé akut (szubakut), majd krónikus keringési és felszívódási zavara. A pókhálóhártya alatti vérzések egynegyedében agykamratágulat (hidrokefália) alakul ki.
A legfontosabb érintett területek az alábbiak:
- mozgáskészség;
- beszédkészség;
- nyelés;
- gondolkodás;
- érzészavarok;
- írás és olvasás.
A mozgás érintettsége esetén sérülhet a járás és/vagy felső végtagok finommozgásának képessége, izomtónus-fokozódás alakulhat ki a végtagokban (spaszticitás), illetve beszűkülhet az ízületek mozgása (kontraktúra) is.
A beszédközpont érintettségekor nyelvi zavar (afázia) maradhat vissza, amely érintheti a szó- és hangképzést és/vagy a megértést is.
Ha a szájpad, a nyelv és a garatizmok beidegzése sérül, problémát okozhat a száraz, darabos ételek és olykor a folyadék lenyelése is.
A jelenleg rendelkezésre álló orvosi eszközök mellett a betegek sokéves túlélésre számíthatnak. Ha azonban valaki túlélte a stroke-ot, nagy esélye van arra, hogy újból agyi infarktust fog elszenvedni. A stroke 30-40%-os gyakorisággal öt éven belül megismétlődik, és ennek a veszélye az első évben a legnagyobb. Különösen azok a betegek veszélyeztetettek, akiknek súlyos érbetegségük, illetve szívritmuszavaruk van.
A stroke okozta bénulás, illetve egyéb maradandó károsodások miatt az akut szakaszt követően – rehabilitáció mellett is – csak a betegek kis hányada tudja folytatni a korábbi életvitelét. A fogyatékosság kialakulása miatt nem ritka a stroke utáni depresszió kialakulása sem.
A stroke diagnosztizálása
Annak eldöntésére, hogy a tüneteket vérzés vagy érelzáródás okozza, sürgősségi komputertomográfia (CT-vizsgálat) elvégzése indokolt. A CT-felvétel eredménye negatív lehet friss ischaemiás stroke esetén, azonban a vérzéseknél azonnal ábrázolja az agyszövetbe jutott vért. A koponya MR-vizsgálata a CT-nél hamarabb és megbízhatóbban jelzi az ischaemiás károsodást.
A stroke kivizsgálása alapos kórelőzmény-felvétel mellett zajlik. Ezt követi az ideggyógyászati vizsgálat, amely során az ideggyógyász szakorvos megtekinti az arcszínt, a verejtékezést, az esetleges sérülések nyomait, az arc aszimmetriáját és a végtagmozgásokat, megvizsgálja a különböző reflexeket, megítéli a beszédzavart, értékeli a beteg tudati és pszichés állapotát. A kötelezően elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok a teljes vérképen kívül egyéb paraméterekre (például a vércukor szintjére) is kiterjednek.
A nyaki verőér áramlási zavarát, az érfal szerkezeti eltéréseit és sérüléseit ultrahangvizsgálattal állapítják meg. Az agyalapi nagyerek véráramlási sebességét a transzkraniális Doppler nevű ultrahangeszközzel mérik. Kötelező eleme a kivizsgálásnak az elektrokardiográfia (EKG), amely segítségével megállapítható a szívben esetlegesen kialakult vérrögök okozta rendellenes szívritmus. Epilepsziás működészavarra utaló jelek esetén elektroenkefalográfia (EEG) végzése is indokolt.
A stroke kivizsgálásának fontos eleme a hirtelen kezdetű, átmeneti agyi működészavarral járó állapotok – például az alacsony vércukorszint, a szívinfarktus, a pitvarfibrilláció, a légutak elzáródása vagy mérgezés miatt kialakult oxigénhiányos állapot és a szív- vagy egyéb eredetű sokk – kizárása. A stroke tünetegyütteshez hasonló állapot az időlegesen agyi vérkeringési zavart okozó átmeneti ischaemiás roham (transient ischemic attack, TIA), azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az ideggyógyászati tünetek egy napon belül megszűnnek. Ezeknek harmadánál később kialakulhat stroke, a rohamot követő egy év kifejezetten kockázatos ennek kialakulása tekintetében.
A stroke kezelése
A stroke-ra utaló tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek!
A stroke ellátása az agyérbetegségek ellátására szakosodott, speciális diagnosztikában és kezelésekben jártas személyzettel és megfelelő diagnosztikai háttérrel, valamint a szükséges beavatkozások elvégzésére alkalmas laboratóriummal rendelkező stroke-centrumokban történik, amelyek az ország egész területét lefedik. A stabil általános állapotú stroke-beteget az Országos Mentőszolgálat egyenesen a CT-vizsgálóba szállítja, ahol az ideggyógyász várja, és a vérmintát is azonnal leveszik. A fentebb részletezett vizsgálatok eredménye alapján kezdődik meg a beteg kezelése.
Az akut stroke-ban szenvedő beteg ellátásának alapját a vér oxigénszintje (oxigénszaturáció), a szívfrekvencia, a EKG-görbe és a légzés, valamint a beteg ideggyógyászati állapotának folyamatos ellenőrzése képezi. Emellett rendszeres időközönként figyelik a beteg vérnyomását, testhőmérsékletét, vércukorszintjét és idegrendszeri státuszát.
Az agyi infarktus kezelése
Az agy rosszul tűri a vérellátás zavara miatt kialakuló oxigén- és tápanyaghiányt. A túlélés és a felépülés mértéke attól függ, hogy mennyi idő elteltével sikerül megnyitni az elzáródott agyi eret. Az ér gyógyszeres megnyitására (trombolízis) körülbelül 4,5 óra áll rendelkezésre.
MR-, illetve CT-vizsgálattal válogatott esetekben a vénás rendszeren keresztül történő megnyitás akár 9 órás időablakon belül is elvégezhető. Az utóbbi időszak nagy áttörése, hogy mechanikus eszközzel, az ütőéren keresztül el tudják távolítani az eret elzáró vérrögöt. Ez az eljárás, a mechanikus trombektómia csak nagyerek elzáródása esetén jöhet szóba, a betegek 15-20%-ánál lehetséges.
Lásd még: Intervenciós radiológia
Az agyvérzés kezelése
Az agyvérzés kezelése a vérzésforrás műtéti ellátásából és kiegészítő gyógyszeres kezelésből áll. Mivel a koponyaűri vérzés során gyakran megnő a koponyán belüli nyomás és a vérnyomás, a légzés biztosítása érdekében szükségessé válhat egy cső bevezetése a beteg gégéjébe (intubáció) és az azon keresztül történő lélegeztetés.
Mit tehet stroke esetén?
A stroke érrendszeri betegség, általában a beteg szívkoszorú- és nyaki erei, illetve a perifériás erek sem egészségesek. Ezért szükség esetén kardiológus, illetve angiológus szakorvosokkal együttműködve kell nyomon követni a beteg állapotát.
Az orvosi utasításokat betartva az újabb stroke esélye jelentősen csökkenthető.
Megfelelő módon végzett másodlagos megelőzéssel akár 80%-kal is csökkenthető az esélye annak, hogy a beteg újabb stroke-ot szenvedjen el. A kezelőorvos beállítja a gyógyszerelést, és életviteli tanácsokat is ad a betegnek.
Annak, aki stroke-ot vagy TIA-t szenvedett el, élete végéig koleszterincsökkentő gyógyszert kell szednie. Minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál lassabb az érelmeszesedés előrehaladása. Az érelmeszesedés nem gyógyítható, de nagyon alacsony koleszterinszint elérésével megállítható a kórfolyamat.
A stroke megelőzése
A stroke elsődleges megelőzése a páciens kora, testsúlya, koleszterinszintje, esetleges dohányzása és családi kórelőzménye figyelembevételével történik. Annak a személynek, akinek a felmenői között előfordult fiatalkori szívinfarktus, vagy ő maga veleszületett zsíranyagcsere-zavarban szenved, kezelés nélkül 10-15 év alatt jelentősen károsodhat a szívkoszorúér-rendszere, és szívinfarktust vagy stroke-ot kaphat.
Emelkedett szív- és érrendszeri kockázatot hordozó beteg esetében szükséges rendszeres laborvizsgálattal figyelni a koleszterinszint alakulását, illetve ultrahanggal ellenőrizni az érrendszer állapotát. Ha a nyaki ultrahang érelmeszesedést mutat, magasabb kockázati besorolást kap a beteg, amely alapján célszerű megkezdeni a gyógyszeres kezelését.
A szív- és érrendszeri betegségek – így a stroke – megelőzésében fontos szerepe van az egészséges életmódnak, amelynek legfontosabb szabályai az alábbiak:
- rendszeres testmozgás;
- normális testsúly megtartása;
- kiegyensúlyozott táplálkozás;
- a stressz kerülése, csökkentése;
- dohányzás abbahagyása;
- vérnyomás és koleszterinszint rendszeres ellenőrzése;
- kardiológiai vizsgálaton való részvétel 1-2 évente.
