A vékonybélrák a vékonybélben található sejtek szabályozatlan növekedése miatt alakul ki. A vékonybélben jelentkező rosszindulatú daganatok általában ritkábbak, mint az emésztőrendszer más részén, a gyomorban, a vastag- vagy végbélben kialakuló tumorok. A vékonybélben jó- és rosszindulatú daganatok is megjelenhetnek.
A vékonybél a tápcsatorna része, a táplálékot szállítja a gyomor és a vastagbél között. Feladata a táplálék megemésztése és felszívása az elfogyasztott ételekből, továbbá olyan hormonokat is termel, amelyek segítik az emésztést. A vékonybél olyan sejteket is tartalmaz, amelyek a szájon át a szervezetbe jutó baktériumok és vírusok ellen veszik fel a harcot.
A vékonybéldaganatok legfőbb tünetei
A vékonybéldaganatok leggyakoribb tünetei az alábbiak:
- hasi fájdalom, görcsök,
- tapintható hasi csomó,
- sárgaság,
- kimerültség,
- hányinger, hányás,
- indokolatlan fogyás,
- vér a székletben,
- vízszerű hasmenés,
- a bőr hirtelen kipirosodása.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben nem megmagyarázható emésztőszervrendszeri tünetei vannak, melyek régóta nem múlnak el, vagy éppen nagyon gyorsan fejlődtek ki, forduljon a háziorvosához. Háziorvosa az általános betegvizsgálatot követően szakrendelésre utalhatja tovább, ahol az alapos kivizsgálás megtörténik.
A gyomrot a vastagbéllel összekötő vékonybélnek három része van: a patkóbél (duodenum), az éhbél (jejunum) és a csípőbél (ileum). Rosszindulatú daganat leggyakrabban a patkóbélben alakul ki. A vékonybélben többféle sejt is megtalálható, ezek mindegyikéből kifejlődhet daganat.
Patkóbéldaganatok
A patkóbél a vékonybél első, a gyomrot követően elhelyezkedő, patkó alakuló szegmense. A gyomorból idekerül a táplálék, melynek emésztése a duodenum és a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek segítségével folytatódik. A patkóbél sokféle sejtet tartalmaz, ezért az innen kiinduló daganatok is különfélék lehetnek.
- Adenocarcinoma: az enzimeket termelő, a bél belső falát bélelő mirigysejtek daganata, a vékonybéldaganatok nagyjából harmada tartozik ide.
- Karcinoid daganatok: lassan növekvő neuroendokrin daganatok, amelyek a bélben található idegsejtekből vagy a hormontermelésben résztvevő sejtekből alakulnak ki. A gyomor-bélrendszerből kiindulva a szervezet egyéb részeire is átterjedhetnek (lásd még: Karcinoid szindróma).
- Limfóma: a gyomor-béltraktus immunsejtjeiből kiinduló daganat, a legtöbb esetben non-Hodgkin-limfóma jelenik meg a vékonybélben.
- Szarkóma: lágyrészekből (izmokból, vérerekből) kiinduló daganat, a gyomor-béltraktus leggyakoribb szarkómája a gasztrointesztinális sztromális tumor (GIST). A GIST a vékonybél falában található speciális idegsejtekből indul ki, kifejezetten ritka betegség. A leiomioszarkóma a simaizomsejtekből indul. Szintén ritka, bár a gyermekkori daganatos betegségek között gyakori.
Éhbél- és csípőbéldaganatok
Az éhbél a patkóbelet követően elhelyezkedő vékonybélszakasz, ahol a táplákék további emésztése és a tápanyagok felszívása zajlik. A táplálék az éhbelet elhagyva a vékonybél utolsó szakaszába, a csípőbélbe kerül.
A patkóbélhez hasonlóan az alábbi daganattípusok jelenhetnek meg az éhbélben és a csípőbélben:
- adenocarcinoma,
- karcinoid daganat,
- limfóma,
- gasztrointesztinális sztromális tumor (GIST),
- leiomioszarkóma.
Meckel-divertikulum
A Meckel-divertikulum a gyomor-bélrendszeri traktus leggyakoribb veleszületett rendellenessége, a népesség 2-3%-ában fordul elő, a vékonybél alsó szakaszán elhelyezkedő bélfal-kiboltosulás, a köldökzsinór maradványa. A divertikulum mind gyomor-, mind pedig hasnyálmirigy-eredetű sejteket tartalmazhat; a gyomoreredetű sejtek gyomorsavat termelhetnek, és a divertikulum kifekélyesedését és vérzését okozhatják. Sok esetben tünetmentes, amennyiben mégis tüneteket okoz, sebészi eltávolítása szükséges.
A Meckel-divertikulumban is kialakulhatnak daganatos elváltozások, melyek a divertikulumot alkotó sokféle sejtből való kiindulás alapján az alábbi típusúak lehetnek:
- karcinoid tumor,
- leiomioszarkóma,
- adenocarcinoma,
- gasztrointesztinális sztromális tumor (GIST),
- egyéb, ritka tumorok: limfóma, melanóma, hasnyálmirigyrák, intraduktális papilláris mucinózus neoplázia.
A vékonybéldaganatok kiváltó okai
A vékonybéldaganatok kialakulásában szerepe van az örökölt tényezőknek (Lynch-szindróma, Familiáris adenomatosus polipózis és Peutz–Jeghers-szindróma). Más bélbetegségek – például a Crohn-betegség és a cöliákia – is hajlamosíthatnak a vékonybéldaganatok kialakulására. A legyengült immunrendszer (HIV-fertőzés, szervátültetés után immunrendszert gyengítő gyógyszer szedése) szintén rizikótényező. Az alkoholfogyasztás, a feldolgozott élelmiszerekben, húsban, cukorban gazdag, rostszegény étkezés is növelheti az előfordulás valószínűségét.
Lásd még: Nyugati típusú étrend
A vékonybéldaganatok lehetséges szövődményei
A rosszindulatú daganat áttétet adhat más szervekre, illetve a vékonybéldaganat megjelenése növeli más daganatfajták kialakulásának valószínűségét (vastagbél-, végbél-, méhtest- és petefészekrák).
A vékonybéldaganatok diagnosztizálása
A vékonybéldaganatok diagnosztizálása nem egyszerű feladat. Endoszkópos vizsgálattal a bél belső felülete vizsgálható, és szövetminta vételére (biopszia) is lehetőség van. Ezen kívül képalkotó vizsgálatok (MR, CT, PET-CT) nyújtanak további információt a daganat kiterjedéséről és az esetleges áttétekről.
A képalkotó eljárások daganatok felismerésében fontos szerepéről itt olvashat bővebben.
A vékonybéldaganatok kezelése
A kezelés során általában műtéti úton eltávolítják az érintett bélszakaszt és a daganatot, valamint a környező nyirokcsomókat. Egyes esetekben ileosztóma kialakítására lehet szükség. A kezelés e mellett kemoterápiát és sugárterápiát is magában foglalhat, valamint egyes esetekben immunterápiára is sor kerülhet.
Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.
A vékonybéldaganatok megelőzése
Jelenleg nem teljesen tisztázott, hogy mi segíthet csökkenteni a vékonybélrák kialakulásának kockázatát.
Ha általában véve szeretné csökkenteni a daganatok kialakulásának rizikóját:
- kövessen tápanyagban és rostokban gazdag étrendet,
- mozogjon rendszeresen,
- csökkentse vagy hagyjon fel teljesen az alkoholfogyasztással,
- tartsa egészséges tartományban a testsúlyát,
- ne dohányozzon,
- emésztőszervi betegségek esetén járjon rendszeresen orvosi kontrollra.
A rákmegelőzésben szerepet játszó életmódbeli tényezőkről bővebben itt olvashat.
Kapcsolódó tartalom:
