egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A biopszia valamely testrész szövetéből történő mintavétel, melynek célja az adott elváltozás jellegének pontos megállapítása.

 

A csontvelő szerkezetének és sejtjeinek megítéléséhez a csontvelősejtek leszívásával (aspiráció) vagy biopsziával (szövettani mintavétel) nyerhető minta. A csontvelőmintát a csípőlapátból (medencecsont) vagy a szegycsontból nyerik ki.

 

A csontvelő felépítése és élettani szerepe

A vörös és sárga csontvelő a csontok üregrendszerében elhelyezkedő szivacsos szövet, amely a vérsejtek képzésében vesz részt. A vörös csontvelő a felnőttek szivacsos csontjaiban helyezkedik el, részben a hosszúcsontok végében (combcsont, felkarcsont), részben a rövid és lapos csontokban (csigolyatest, szegycsont). Az alapvetően zsírszövetből álló sárgacsontvelő nagymértékű vérveszteség esetén képes vörös csontvelővé alakulni, és részt venni a vérsejtképzésben.

 

A csontvelő üreges, szivacsos szerkezetét folyadékkal telt rostos hálózat képezi. A folyadék vérképzőszervi őssejteket, különböző mértékben érett vérsejteket és a vérsejtképzéshez szükséges anyagokat (például vasat, B12-vitamint és folsavat) tartalmaz. A csontvelő elsődleges feladata a vörösvértestek, vérlemezkék és a fehérvérsejtek termelése.

 

A csontvelő-biopszia javallatai

A csontvelő-biopszia fontos információt nyújt a csontvelőt vagy a vérsejtképzést érintő betegségek vagy állapotok kivizsgálásában és a kórisme felállításában. Támpontot jelent továbbá a leukémia és a limfóma egyes típusainak (ld. még non-Hodgkin limfóma, Hodgkin limfóma), valamint a nem vérsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatok (szolid tumorok) stádiumának meghatározásában.

 

Csontvelő-biopszia elvégzésére lehet szükség az alábbi esetekben:

 

  • ismeretlen eredetű vérszegénység (anémia);
  • vérképzőszervi vagy a vérsejtképzést befolyásoló daganatos megbetegedés gyanúja;
  • ismeretlen eredetű láz, különös tekintettel az immunrendszer meggyengült működésére (immunhiányos állapot).

 

A csontvelő-biopszia korábban már felismert daganatos megbetegedés esetén segítheti az alkalmazott onkológiai kezelés hatékonyságának megítélését is.

 

A csontvelő-biopszia menete

Nagyon alacsony vérsejtszám esetén a beavatkozás előtt transzfúzióra (vérátömlesztésre) lehet szükség. A felnőtt betegek igény esetén enyhe nyugtatót kapnak, gyermekek esetében általános érzéstelenítés (altatás) mellett történik a beavatkozás.

 

A csontvelő-biopszia során az orvos egy tű segítségével henger formájú, a csontvelő szerkezetét megőrző darabkát emel ki a medencecsontból vagy a szegycsontból. A mintavétel történhet kisebb tű segítségével, ún. aspirációs eljárással is, amikor csupán sejteket nyernek ki a csontvelőből annak pontos szerkezetének megőrzése nélkül.

 

A mintavétel során a beteg hason, oldalt, vagy a hátán fekszik, alsótestét – a mintavételi hely és környékének kivételével – steril kendővel lefedik. Ezt követően fertőtlenítik a mintavétel helyét, és helyi érzéstelenítő injekciót adnak a betegnek (ld. még Helyi érzéstelenítés). Amikor a mintavétel helye elzsibbadt, az orvos bevezeti a tűt a bőrön keresztül a csontba.

 

Aspiráció során egy fecskendőt csatlakoztatnak a tűhöz azért, hogy kismennyiségű csontvelőt tudjanak gyűjteni (leszívni). A mindössze néhány percig tartó művelet során a beteg kellemetlen húzó vagy nyomó érzést tapasztalhat.

 

A tű eltávolítása után steril kötést helyeznek a mintavétel helyére.

 

Mit tehet csontvelő-biopszia esetén?

A beavatkozás előtt tájékoztassa orvosát esetlegesen meglévő allergiájáról és arról, hogy milyen gyógyszereket vagy étrend-kiegészítőket szed.

 

A beavatkozást követő első 48 órában tartsa szárazon és fedett állapotban a mintavétel helyét.

 

A csontvelő biopsziát követően, nagyon ritkán erősebb vérzés jelentkezhet a mintavétel helyén, vagy fertőzés alakulhat ki. Ezért haladéktalanul értesítse kezelőorvosát, ha állandósult vagy terjedő bőrpírt, illetve vérzést tapasztal a beavatkozás helyén, vagy erősödő fájdalmat érez.

 

A csontvelő-biopszia lelete

A csontvelővizsgálat során készült laboratóriumi lelet tartalmazza a vizsgálati anyagban látott sejtek és a csontvelői környezet leírását és jellemzését. A lelet részét képezi általában a teljes vérkép és a vérkenet értékelésének eredménye is. A legtöbb esetben ezek az információk megerősítik vagy kizárják az orvos által előzetesen feltételezett diagnózist, és azt, hogy a betegség érinti-e a csontvelőt.

 

Felállítható a csontvelői eredetű rosszindulatú daganatok és egyéb csontvelői betegségek – például a mielodiszpláziás szindróma és a mielofibrózis –, valamint a raktárvas mennyiségének csökkenését okozó, vasraktározással kapcsolatos betegségek (lásd még: Vas és vashiány) kórisméje. Meghatározható a csontvelőt érintő, vagy a csontvelőben áttétet okozó rosszindulatú daganatos betegségek stádiuma. Ismeretlen eredetű láz esetén megítélhető a csontvelőt érintő esetleges fertőzés.

 

Amennyiben a beteg daganatellenes kezelésben részesül, a vizsgálat eredménye alapján megítélhető a szervezet kezelésre adott válasza, és megállapítható, hogy megkezdődött-e a gátolt csontvelői működés normalizálódása.

 

KULCSSZAVAK
szövettani mintavétel  |   aspiráció  |   medencecsont  |   szegycsont  |   vérsejtképzés  |   vérképzőszerv  |   limfóma  |   leukémia  |   vérszegénység  |   vashiány  |   daganat  |   daganatellenes kezelés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít