A fertőző szembetegségek a szem különböző részeit érinthetik, leggyakrabban azonban a kötőhártyát, mivel ez a terület van legjobban kitéve a környezeti hatásoknak. A szem fertőzését baktériumok, vírusok, gombák, paraziták okozhatják.
A leggyakoribb fertőző szembetegségek: a kötőhártya-gyulladás (conjuntivitis), a szemhéjszél gyulladása (blepharitis), a szaruhártya-gyulladás (keratitis), a szem gennyes belső gyulladása (endopthalmitis).
Kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya a szemfehérjét (sclera, ínhártya) és a szemhéjak belső felszínét fedő, erekkel átszőtt hártya, a gyulladás a kis erek kitágulását okozza. A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség, minden korcsoportot érinthet.
A fertőző kötőhártya-gyulladás jellemző tünetei:
- vörös szem;
- égő, szúró fájdalom, idegentest érzés;
- fájdalom (szaruhártya érintettség esetén);
- könnyezés;
- viszketés;
- kötőhártya-ödéma (chemosis);
- utcakő rajzolat a kötőhártyán (papillaris hypertrophia);
- szürkés-fehér apró, kerek csomócskák leginkább a szemhéjakat belülről borító kötőhártyán (folliculus képződés);
- váladéktól összeragadt szemhéjak.
A váladék színe és állaga függ a betegség kiváltó okától: bakteriális fertőzés esetén sárgás-zöldes, gennyes; vírusfertőzés esetén bő, tiszta, vizes a váladék.
A fertőző kötőhártyagyulladás kiváltó okai lehetnek:
- baktériumfertőzés (Streptococcus, Chlamydia, Haemophilus influenzae, Pneumococcus, Gonococcus, Staphylococcus);
- vírusfertőzés (herpesz, adenovírus, kanyaró, rubeola, bárányhimlő);
- parazita (légylárva, féreg: Onchocerca volvulus);
- gomba (Candida albicans, Actinomycosis).
A fertőzéses eredetű kötőhártyagyulladás rendkívül ragályos, ezért nagyon fontos a mielőbbi diagnosztizálása, kezelése (bakteriális eredet esetén antibiotikumos szemcsepp, kenőcs; gomba esetén gombaellenes szer), a higiéniai előírások betartása.
Fokozott odafigyelést és higiéniát igényel az adenovírusok által okozott, a szaruhártyát is érintő járványos szaruhártya-kötőhártya-gyulladás (keratoconjunctivitis epidemica). Terjedése közvetlenül, illetve cseppfertőzés útján történik. Inkubációs ideje 8 nap. Felső légúti tünetek, láz, fejfájás, levertség is társulhat a betegséghez. A megbetegedést zárt közösségekben (iskola, munkahely) csak a szemhigiénia szigorú betartásával lehet elkerülni.
A legfontosabb higiéniai szabályok:
- alapos, gyakori kézmosás (a szemhez csak tiszta kézzel lehet nyúlni);
- közös törülköző használatának kerülése;
- a fertőző váladékkal szennyezett papírzsebkendő, papírtörlő külön szemetesben gyűjtése;
- közös szemcsepp, kozmetikai termékek használatának kerülése;
- a kézfogás, a közvetlen kontaktus kerülése vörös szemű, könnyező, náthás beteggel.
A betegség a tünetek megjelenésétől kezdve még 2 hétig is fertőző lehet, ezért a betegeknek nem szabad közösségbe menniük.
A szemhéjszél gyulladása (blepharitis)
A szemhéjgyulladás nagyon gyakori betegség, tünetei és formái az enyhe megjelenéstől az életminőséget is rontó, súlyos állapotig terjedhet.
A betegség két típusa:
- Korpás szemhéj széli gyulladás (blepharitis squamosa).
- Gennyes, fekélyes szemhéjszéli gyulladás (blepharitis ulcerosa).
A szemhéjszél gyulladásának tünetei az alábbiak lehetnek
- duzzadt, viszkető, égő, vörös szemhéjszélek;
- korpázó hámlás;
- gennyes, fekélyes gyulladás;
- híg váladék ürülése a Meibom-mirigyekből (a szemhéjakban elhelyezkedő mirigyek, a könnyfilm zsírszerű lipid rétegét termelik).
A tünetek hosszú ideig – hetekig, hónapokig is – fennállhatnak. A szőrtüszők és a Meibom-mirigyek is gyulladtak, a váladék pang a mirigyekben. Az elöregedett hámsejtek a szemhéjszéli mirigyek váladékával összekeveredve lerakódnak a pillaszőrök tövébe, beszáradnak, ezzel fokozva a mirigy kivezető csövek elzáródását. Fokozódik a pangás, ennek hatására kórokozók jelennek meg, tovább növelve a gyulladást. Ördögi kör alakul ki, épp ezért is olyan nehéz ezt a körforgást megállítani és a kórfolyamatot megszüntetni.
Gennyes, fekélyes gyulladás esetén a sárgás, beszáradt váladék a bőrön és a pillaszőrök tövén megtapad, eltávolítása után fekély marad vissza. A szőrtüsző is elpusztulhat a genny miatt, ilyenkor a szempilla kihullik, és gyógyulása után helytelenül álló szempillák, ún. vadszőrök nőhetnek ki (trichiasis). A szemhéjszélek megvastagodhatnak, kifordulhatnak.
A gyulladás mindkét formájának kezelésénél elsődleges a szemhéjszéli higiénia. A szemhéjszéleken felrakódott, beszáradt váladékot forralt, majd melegre hűtött, tiszta vizes borogatással kell feláztatni, hogy az elzáródott mirigyek kivezetői csövei szabaddá váljanak, majd a szemhéjszéleket megnedvesített vattapálcával (pl. fültisztítóval) átdörzsölni enyhe nyomással, hogy a pangó váladék is kiürüljön a mirigyekből.
A szemhéjszéli higiéniával és rendszeres műkönnyhasználattal a betegség enyhe formája jól karbantartható; súlyos formájában viszont kiegészítő kezelésre – antibiotikum tartalmú szemcseppekre, kenőcsökre – lehet szükség.
Szaruhártya-gyulladás
A szaruhártya (cornea) a szem legkülső rétege, óraüvegszerűen helyezkedik el a szem elülső részén. A szaruhártya gyulladása fertőzéses és nem fertőzéses eredetű is lehet.
Jellemző tünetei:
- erős fájdalom,
- fényérzékenység,
- könnyezés,
- homályos látás.
A betegség keletkezésében kulcsfontosságú szerepet tölt be egy mikrotrauma (pl. kontaktlencse behelyezése, kivétele, idegentest okozta sérülés). A szaruhártya hámján kis, felületes sérülés keletkezik, amelyen keresztül a kórokozók a szaruhártya szövetébe hatolnak.
A betegség kis fehér beszűrődéssel kezdődik a szaruhártya szövetében. A beszűrődés széle nem határolódik el élesen a környezetétől, felette hámhiány alakul ki. A folyamat előrehaladásával a szaruhártya beolvad és kialakul a szaruhártya fekély. Kezelés nélkül bekövetkezik a szaruhártya perforációja (kilyukadása), melynek legnagyobb veszélye, hogy kórokozók jutnak a szem belsejébe.
A fertőzéses eredetű szaruhártya-gyulladás a kontaktlencse-viselés egyik leggyakoribb szövődménye (de attól függetlenül is kialakulhat). A szaruhártyagyulladást okozhatják baktériumok, vírusok, gombák és paraziták.
Kockázati tényezők:
- bakteriális eredet (Staphylococcus, Pseudomonas) esetén a kontaktlencse nem megfelelő használata;
- gombás eredet (Candida albicans, Aspergillus fumigatus) esetén általában valamilyen növény (pl. faág) miatti sérülés a kiváltó ok;
- a vírusos eredet hátterében általában herpeszvírusok állnak;
- a paraziták a vízből (Acanthamoeba) kerülnek a szembe (ezért tilos pl. kontaktlencsében fürödni).
A megelőzés szempontjából nagyon fontos a kontaktlencse-viselés higiénés szabályainak betartása. A szaruhártya-gyulladás, ha időben elkezdjük a kezelést, jól gyógyítható betegség, de fontos a rendszeres szemészeti kontroll.
A szem belső rétegeinek akut gyulladása (endophtalmitis)
A szemgolyó belső rétegeinek akut, gennyes gyulladása nagyon súlyos, de ritkán előforduló szembetegség, melyet a kórokozók szaporodása idéz elő; kezelés nélkül akár látásvesztés is lehet a szövődménye.
A betegség két típusa:
- endogén endophthalmitis: a kórokozó a szervezetből jut a szem belsejébe,
- exogén endophthalmitis: a kórokozó kívülről kerül a szem belsejébe.
Az exogén típus a gyakoribb: általában műtét utáni szövődményként alakul ki vagy perforáló sérülés után Az endogén forma leginkább akkor fordul elő, ha nagyon legyengül a beteg immunrendszere. Ilyenkor egy gombás vagy bakteriális gócból a kórokozók a vér közvetítésével jutnak a szembe, és ott tovább szaporodva súlyos gyulladást okoznak.
A betegség tünetei:
- látásromlás, fénykerülés;
- mélyben érzett tompa fájdalom;
- vörös, erezett szem;
- szemhéjduzzanat;
- kötőhártya-ödéma (chemosis);
- ödémás szaruhártya, lerakódások;
- genny az elülső szemcsarnokban (hypopyon);
- sárgás visszfény a pupilla területéről.
A betegség gyakori kórokozói a következők: baktériumok, mint Staphylococcus aureus, Pneumococcusok, Pseudomonas aeruginosa. A Candida albicans gomba főleg legyengült immunrendszerű egyénekben okoz betegséget. A vírusok nagyon ritkán vezetnek endophthalmitishez, inkább a panuveitis (a szivárványhártya, a sugártest, az érhártya gyulladása), a vasculitis (erek gyulladása) a rájuk jellemző kórképek.
A betegség néha nagyon gyorsan, akár órák alatt is kialakulhat, ami azonnali ellátást igényel: a kötőhártya tenyésztés levétele, valamint a szemészeti osztályon a csarnokvízből és az üvegtestből vett minták nagyon fontosak a kórokozó meghatározása céljából. A mintavételt azonnal műtét követi (vitrektómia), mely során a fertőzött üvegtestet eltávolítják és a szem belsejét kombinált antibiotikum oldattal alaposan kiöblögetik. Emellett a beteg intravénásan is kaphat antibiotikumot. Az orális és intravénás szteroidok is hatásosak.
Napjainkban a szemműtéteket steril műtőben, kellő elővigyázatossággal végzik, így nagyon ritka a szemműtétek utáni fertőzés.
Az ideghártya gyulladása (retinitis)
Az ideghártya (retina) gyulladását többféle kórokozó is okozhatja. Vírusos eredet esetén herpesz vírusok, CMV, EBV fertőzés állhat a háttérben. Baktériumok is vezethetnek a retina gyulladásához, úgymint a macskakarmolási betegséget okozó Bartonella fajok, a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi, a szifiliszt okozó Treponema pallidum és a tuberkulózist okozó Mycobacterium fajok. Gombák, mint a Candida és Aspergillus fajok is okozhatnak retina gyulladást. A gyulladás parazita eredetű (pl. Toxoplazmózis) is lehet.
A betegség kialakulása szempontjából hajlamosító tényező a legyengült immunrendszer, ha endémiás (fertőzött) területen élünk, a szívbillentyűk fertőzése, a húgyúti, gyomor-bélrendszeri fertőzések, az intravénás drog használat, az antibiotikumok nem megfelelő használata. A magzat/gyermek is megfertőződhet a méhen belül vagy a születés során, ha az anyának aktív fertőző betegsége van.
A cytomegalovírus (CMV) a legyengült immunrendszerű (veleszületett, vagy szerzett immunhiányos kórképek, kemoterápiás kezelés, daganatos betegségek, szervtranszplantáció) betegekben támadja meg a szem legbelső burkát. Leggyakrabban előrehaladott állapotú AIDS-es betegekben alakul ki a betegség. Tünete a hirtelen vagy fokozatosan kialakuló látásromlás. Az ideghártya leválásához, vaksághoz vezethet. Kezelése vírusellenes szerekkel történik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Szemsérülés esetén forduljon minél hamarabb szemész szakorvoshoz, mivel a csekélynek tűnő sérülések is okozhatnak szembetegségeket.
Ha a gyulladásos panaszokat nem kíséri homályos látás, látáscsökkenés, akkor hátterükben valószínűleg nem áll súlyos szembetegség, és idővel maguktól is gyógyulnak (az antibiotikum-terápia felgyorsítja a folyamatot).
Ha látásvesztést tapasztal, különösen szemműtétet követően, akkor azonnal forduljon szemész szakorvoshoz, mert ezek hátterében súlyosabb kórképek állhatnak, melyek maradandó látásromláshoz, vaksághoz is vezethetnek.
Mit tehet fertőző szembetegség esetén?
Fertőző szembetegségek, a szem, a szemhéj, a szem környékének gyulladása esetén kerülni kell a kozmetikumok, a szemfestékek, a műszempilla használatát, illetve a szem dörzsölését, érintését a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. Fontos az alapos kézmosás a cseppek vagy kenőcsök alkalmazása során. A kontaktlencse használatát a gyulladás legkisebb jele esetén is abba kell hagyni. Napsütéses időben javasolt napszemüveg viselése.
Fertőző szembetegség gyermekeknél
A szem gyulladása már a szülés során is bekövetkezhet, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán. Nagyon veszélyes a Chlamydia, illetve a Gonorrhoea baktériumok okozta szemgyulladás, ami súlyos esetben akár vaksághoz is vezethet.
A fertőző kötőhártya-gyulladás sokkal gyakoribb a gyermekek körében, amit könnyen továbbíthatnak, ezért nagyon fontosak a megfelelő higiéniai intézkedések – pl. a játékok cserélgetésének kerülése, saját törölköző használata – betartása.
A fertőzésben szenvedő gyermekeknek nem szabad közösségbe menni!
