A depresszió vagy lehangoltság nem a jellem vagy az akarat gyengesége, hanem valódi betegség: a hangulatzavarok egy formája, melynek tipikus tünete az öröm és lelkesedés elvesztése, az önbizalom nagyfokú hiánya. Kísérheti szomorúság, reményvesztettség érzése, az érdeklődés, a motiváció és az energia csökkenése, jellemző továbbá a gondolkodás lassulása is.
Ezeken kívül az érzelmi élet zavarait vegetatív idegrendszeri és testi tünetek is kísérhetik. Az állapot akkor nevezhető kórosnak és valódi betegségnek, ha több mint két hétig tartósan fennáll, és a lelki fájdalomnak nincs egyértelmű oka. Depresszió esetén megváltoznak a beteg alvási és étkezési szokásai, napi ritmusa is felborul.
A betegség kezelés nélkül fokozott öngyilkossági kockázatot jelent.
Amennyiben a környezetében valaki:
- lelki válságban van,
- erős érzelmek jeleit mutatja (nagyon szomorú, dühös, agresszív vagy szorongó), és
- öngyilkossági szándékról beszél,
ne hagyja magára, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Körülbelül minden ötödik ember él át depressziós időszakot élete során. A depressziónak vannak enyhébb formái (pl. disztímia), mely tartósan fennállhat, szinte a személyiség részévé válik, ezért felismerni nagyon nehéz. A betegség felismerésében és a segítségnyújtásban a családnak nagyon nagy szerepe van.
A depresszió kiváltó okai
A depresszió kialakulásának oka környezeti, pszichológiai, genetikai tényezők együttes jelenlétére vezethető vissza, azaz többtényezős. Rizikófaktor lehet jelentős életesemény (pl. közeli családtag elvesztése), bizonyos gyógyszerek szedése, krónikus betegség (pl. cukorbetegség, szívbetegség stb), de a napfény hiánya és a D-vitamin-hiány is idetartozik.
A depresszió egyéb kiváltó okai lehetnek:
- állandó vagy fokozott stressz;
- traumatizáló események (pl. gyász, válás);
- alkohol és/vagy kábítószerhasználat;
- betegségteher (pl. rosszindulatú dagantok, Alzheimer-kór vagy egyéb krónikus betegség);
- hormonális eltérések (pl. nőknél kétszer gyakrabban alakul ki, mint férfiaknál).
A depresszió tünetei
A depresszió számos formában jelentkezhet, egyénenként változó lefolyású betegség lehet a kiváltó okoktól és a körülményektől függően.
A depresszió tünetei lehetnek:
- levert, rossz hangulat, örömérzet csökkenése (anhedónia);
- súlygyarapodás vagy súlycsökkenés;
- aluszékonyság vagy álmatlanság;
- érdeklődés, motiváció csökkenése;
- fáradtság, erőtlenség;
- szorongás, fokozott aggodalom;
- feleslegességérzés, bűntudat érzése;
- negatív jövőkép és önkép, alacsony önértékelés;
- feledékenység, koncentráció csökkenése;
- halállal kapcsolatos gondolatok, esetleg öngyilkossági gondolatok, kísérletek.
A depresszió a betegség lefolyása szerint lehet:
- epizodikus: rövidebb ideig tart, nem ismétlődik;
- unipoláris jellegű: amikor a depresszió dominál, mely lehet egyszeri vagy visszatérő;
- bipoláris típusú: a depresszió és a kóros felhangoltság (mánia) váltakozása.
Kórokok szerint megkülönböztetünk:
- endogén depressziót: ez a fajta depresszió látszólag indokolatlan, ok nélküli, gyakran fiatal felnőttkorban jelentkezik, és jellemző a családon belüli halmozódás;
- exogén depressziót: azonosítható egy külső, kiváltó tényező (pl. szülés utáni depresszió), de alkohol vagy drogabúzus (pl. kokain) is kiválthatja.
Egyéb elkülöníthető formákról külön cikkekben olvashat:
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket érzi, érzékeli magán vagy családtagján, fontos, hogy mielőbb pszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljon. Ha olyan depresszív tünetei vannak, amelyek hátrányosan befolyásolják mindennapi életét, kérjen segítséget háziorvosától, aki szükség esetén gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról!
Emellett a területileg illetékes pszichiátriai gondozót közvetlenül is felkeresheti, a szakrendelés beutaló nélkül igénybevehető.
A depresszió diagnózisa
A klinikai diagnózis felállítása pszichiáter szakorvos feladata, aki a kórelőzmény felvételével, a tünetek és panaszok kikérdezésével vizsgálja a problémát.
A kivizsgálás során sor kerülhet laborvizsgálatokra és egyéb belgyógyászati vizsgálatokra is, a szervi okok kizárása érdekében.
A depresszió szövődményei
Amennyiben a beteg nem kap időben kezelést, veszélyes szövődmények alakulhatnak ki, melyek többek között a következők lehetnek:
- másodlagos alkohol és/vagy drogfüggőség;
- altatókkal, nyugtatókkal való visszaélés;
- munkahely elvesztése, munkateljesítmény csökkenése;
- család széthullása, válás, emberi kapcsolatok megromlása.
Súlyosabb esetben öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek, amelyek a legrosszabb esetben öngyilkossági kísérletbe is torkollhatnak.
Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén háziorvosától is kérhet segítséget ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő szakembert, vagy hívhatja a 0–24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon.
A Lelki Elsősegély Szolgálat munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak. Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt.
A depresszió visszatérhet, ezért a folyamatos támogatás és a kontrollvizsgálatok kiemelten fontosak a beteg életében.
A depresszió kezelése
A depresszió kezelése elsősorban gyógyszerekkel, antidepresszánsokkal történik, melyek orvosi felügyelet mellett biztonságosak és hatékonyak. Kezelésében lényeges továbbá a kognitív pszichoterápia, és rendkívül fontos a beteg együttműködése, a család támogatása is.
A gyógyszerek hosszabb alkalmazásakor a máj- és vesefunkciót időnként ellenőrizni szükséges. Fontos a gyógyszerek mellékhatásaira is figyelni (szédülés, émelygés, remegés, hányinger), ha szükséges, az adagot módosítani kell, melyet mindenképpen beszéljen meg kezelőorvosával. Lényeges, hogy csak annyi ideig és adagban szedje gyógyszereit, ameddig és amennyit orvosa felírt.
A kezelés kiegészülhet egyéb pszichoterápiával, esetleg fényterápiával is. Teljes időtartama akár 6-9 hónap is lehet, mert gyakori a depresszióba való visszaesés.
A depresszió megelőzése
A visszatérő depresszió megelőzésében fontos az életmód megváltoztatása, a betegnek figyelnie kell a helyes napi rutin kialakítására. Elalvás előtt kerülendő a tévénézés, a számítógép és a vibráló képernyők használata (pl. okostelefon), mert ezek fokozzák az ébrenlétet, ezen kívül mind a túl sok, mind a túl kevés alvás káros lehet a mentális egészségre (lásd még: Alvászavarok).
Lefekvés előtt a halk zene, relaxáció segíti a nyugodt pihenést. Lényeges a stressztűrő képesség fejlesztése, mert a kezeletlen vagy krónikussá váló stressz negatív hatással van a depresszióra és az általános hangulatra is. A mindennapos stresszhatások megbirkózásában segítség lehet például a jóga, a meditáció és a különböző relaxációs technikák elsajátítása. A rendszeres testmozgás, a sport pozitív hatású, kedvezően hat a séta, a kerékpározás, az úszás, esetleg a tánc.
Lásd még: Testmozgás és mentális egészség
Depresszió gyermek- és serdülőkorban
A gyógyszeres kezelés elején érezhet a gyermek vagy fiatal felnőtt (különösen serdülő) öngyilkossági késztetést, ezért esetükben mind a család, mind az egészségügyi dolgozók részéről fokozott figyelemre van szükségük.
Cry for help: halljuk meg, ha a fiatalok segítséget kérnek!
Fiatalok körében gyakori az ún. „Cry for Help” jelenség, mely egy burkolt segélykérés, a személy vívódását, érzéseit tükrözi. Ilyenkor az érintett nem fejezi ki közvetlenül, hogy milyen lelki gondokkal küzd vagy hogy öngyilkossági gondolatai vannak, de közvetetten keresi a segítséget. Ilyen állapotokra utalhat pl. a halállal összefüggő gondolatok és beszélgetések, gyógyszerek felhalmozása stb. Fontos a ráutaló jeleket észrevenni és orvosi segítséget kérni, mert a depresszió kezelhető, azonban a terápiát időben el kell kezdeni és tartósan alkalmazni kell.
Időskori depresszió
Az időskori depresszió egyre több embert érint, és sajnos aluldiagnosztizált kórkép. Sokan az időskor természetes velejárójának tekintik, pedig nem az! Hátterében számtalan testi betegség állhat pl. pajzsmirigyműködés zavara, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, cukorbetegség, érzékszervek csökkent működése stb. Ezért mindenképpen alapos kivizsgálás szükséges a tünetek jelentkezése esetén.
Kiváltó tényező lehet a nyugdíjba vonulás, korábbi motiváló célok megszűnése és a nyugdíjjal járó anyagi problémák is vezethetnek depresszióhoz.
Hogyan segíthet, ha valaki depressziós?
Fontos, hogy a család időben észlelje a tüneteket, és ne próbálja meg azokat komolytalan színben feltüntetni! Fontos, hogy a beteg mielőbb szakszerű segítséget kapjon. A korán megkezdett kezelés nagyban növeli a gyógyulás esélyeit. Lényeges a türelem, a megértés.
Depressziós embernek soha ne mondja, hogy szedje össze magát vagy utazzon el pihenni, mert ezzel fokozza bűntudatát! Támogassa inkább abban, hogy reális célokat tűzzön ki maga elé, és jó döntéseket hozzon, hiszen önértékelési zavara és bűntudata van. Lehetőleg mindig maradjon objektív, türelmes és sose legyen erőszakos.
Kapcsolódó tartalmak:
Lelkisegély-szolgálatok és kríziskezelés