A hipogonadizmus lényege, hogy a serdülőkorban kulcsszerepet kapó nemi hormonok (pl.: tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron) mennyisége a szervezetben a normál értéknél alacsonyabb, ami elmaradást okoz a fejlődésben és növekedésben.
Férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat, lehet veleszületett állapot vagy kialakulhat szerzetten is, például fertőzés vagy sérülés, esetleg daganat következtében. A hipogonadizmus tünetei attól függenek, melyik életszakaszban alakul ki.
Egyes típusai hormonterápiával kezelhetők.
A hipogonadizmus tünetei
A hipogonadizmus hatásait az határozza meg, hogy mely életszakaszban alakul ki kórosan alacsony hormonszint, serdülőkor előtt vagy után, esetleg felnőttkorban.
Amennyiben a magzati fejlődés során alacsony a nemi hormonok szintje, akkor a külső nemi szerv fejlődése akadályozott, azaz fejletlen maradhat vagy fejlődési zavar alakulhat ki (lásd még: Interszexualitás). Amennyiben serdülőkorban alacsony a nemi hormon szint, akkor a testi fejlődés akadályozott, azaz fiúk esetében pl.: az arcszőrzet nem nő, nem mutálódik a hang, és esetleg az emlők duzzanata (gynecomastia) is kialakulhat. Míg lányok esetében a menstruáció hiánya, mell növekedésének zavara, hőhullámok, testszőrzet elvesztése, alacsony nemi vágy jellemző.
Lásd még:
Felnőttkorban kialakuló formában tünet a csökkent nemi vágy, merevedési zavar, csökken az izomtömeg, kialakulhat depresszió, koncentrációzavar és meddőség is, fokozódik a csontritkulás kockázata.
Lásd még:
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a nemi érés elmaradására vagy szexuális zavarra utaló tüneteket észlel, keresse fel háziorvosát vagy házi gyermekorvosát, aki gondoskodni fog a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról.
A hipogonadizmus lehetséges okai
A hipogonadizmus lehet elsődleges (primer) vagy másodlagos (secunder). Elsődleges formában a herék vagy a petefészkek, míg másodlagos formában az agyalapi mirigy, vagy az agy ún. hypothalamusnak nevezett régiója nem működik megfelelően.
Az elsődleges hipogonadizmust okozhatja például:
- autoimmun betegség (pl. mellékpajzsmirigy alulműködésé);
- genetikai rendellenesség (pl. Turner-szindróma);
- fertőzés (pl. mumpsz);
- májbetegség vagy vesebetegség;
- sugárkezelés;
- kemoterápia;
- műtét a nemi szerven;
- heretrauma;
- hemokromatózis.
Másodlagos hipogonadizmust okozhat például:
- alultápláltság,
- gyógyszermellékhatás,
- májcirrózis,
- alkoholbetegség,
- kóros elhízás,
- gyors fogyás,
- opioid használat,
- agydaganat.
A hipogonadizmus kialakulási esélyeit növelő ismertebb kockázati tényezők a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a veseelégtelenség, a magas vérnyomás, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), egyes szteroid terápiák és antipszichotikus gyógyszerek, illetve bizonyos egész szervezetet érintő fertőzések (pl.: HIV fertőzés, tbc).
A hipogonadizmus szövődményei lehetnek:
- rendellenes nemi szervek;
- gynecomastia (megnagyobbodott férfi emlő);
- meddőség;
- szexuális zavarok;
- csontritkulás;
- énkép torzulás;
- koncentrálási nehézség, memóriazavarok;
- hőhullámok;
- izomtömeg csökkenés;
- érzelmi és mentális zavarok.
Lásd még:
A hipogonadizmus diagnosztizálása
Az orvos fizikális vizsgálatot végez, azaz ellenőrizi a testi fejlettséget, az izmok állapotát, a nemi szerveket és a testszőrzetet. Vért vesz, melyet laboratóriumba küld a hormonszintek ellenőrzése végett. Emellett képalkotó vizsgálatot kérhet az orvos a petefészkek vagy herék állapotáról (általában ultrahangvizsgálat), ezen kívül az agyalapi mirigydaganat kizárására céljából koponya (CT, MRI) vizsgálat is készülhet.
Amennyiben orvosilag indokolt, férfiaknál a spermiumszám ellenőrzésére is sor kerülhet.
A hipogonadizmus kezelése
A kezelés nagyban függ a kiváltó októl, ezért a megfelelő kezelési mód kiválasztásának első lépése az okok feltárása, amelyek a hipogonadizmus kialakulásáért felelősek.
Amennyiben a hipogonadizmus oka az agyalapi mirigy daganata, akkor a kezelése általában a daganat műtéti eltávolítását jelenti.
Férfiaknál amennyiben a tesztoszteron hiánya a hipogonadizmus oka, hormonpótlásra kerül sor (pl.: injekció, gél vagy tapasz formájában). A tesztoszteronterápia különféle mellékhatásokkal járhat (pl.: akné kialakulása, alvási zavarok, prosztata megnagyobbodás).
Nőknél ösztrogénterápia jön szóba, általában progeszteronnal kombinálva. Ha a hipogonadizmus miatt a termékenység akadályozott, egyéb hormonkészítmények is rendelkezésre állnak (pl.: HCG, FSH) a kezelés kiegészítésére.
Mit tehet hipogonadizmus esetén?
A hipogonadizmus – a kiváltó októl függően – tartósan fennálló állapot lehet, ezért a hormonkezelés bizonyos esetekben élethosszig tart, ami nagy odafigyelést és türelmet kíván a beteg részéről. Amennyiben a kezelést abbahagyja, a hormonszint újra csökkenhet.
A lelki egészség megőrzése és a betegség okozta lelki teher feldolgozása érdekében érdemes lehet támogató csoporthoz csatlakozni, vagy segítséget kérni pszichológus szakembertől.
Lásd még: Lelkisegély-szolgálatok
A hipogonadizmus megelőzése
A genetikai rendellenességet vagy az agyalapi mirigy károsodását nem lehet megelőzni, azonban a normál hormonszintek fenntartásához mindenképpen szükséges és javasolt az egészséges életmódra való törekvés, azaz megfelelő étrend, rendszeres testmozgás, optimális testsúly fenntartása, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a drogfogyasztás mellőzése.
