Lépdaganat jellemzően akkor alakul ki, amikor a test egy másik részében található daganat átterjed a lépre. Tünetei közé tartozhat a hasi fájdalom és a gyengeség. A lép a test bal oldalán, a bordakosár alatt található. A nyirokrendszer és az immunrendszer része, szerepet játszik a szervezet betegségekkel szembeni védekezésében.
A lép a következő funkciókat látja el:
- vér szűrése,
- régi, kóros vagy sérült vörösvérsejtek eltávolítása,
- vörösvérsejtek tárolása,
- fertőzések leküzdése,
- vér továbbítása a májba.
Bár a lép nagyon fontos szerv, lehet nélküle élni. Lépeltávolításra sérülés vagy betegségek, például rák miatt kerülhet sor. Lépeltávolítás után a beteg élete nem változik meg lényegesen, de a fertőzésekre fogékonyabbá válhat, így érdemes az ajánlott védőoltásokat beadatni.
A lépdaganatok típusai
Magából a lépből kifejezetten ritkán indul ki daganat. Az itt jelentkező tumor általában a nyirokrendszerben kialakuló limfóma vagy a vérben jelentkező leukémia következménye. Más szervből kiinduló daganatok (a kiindulás általában melanoma, tüdődaganat, emlődaganat és petefészekdaganat) áttétei is ritkán jelennek meg itt, és mivel sokszor nem adnak tünetet, könnyen előfordul, hogy az áttét diagnosztizálatlan marad.
A lépben megjelenő limfóma esetében a betegség általában máshonnan indul ki. A lépből kiinduló limfómák döntő többsége non-Hodgkin limfóma, de megjelenhet a szervben a Hodgkin-limfóma is.
A leukémia is érintheti a lépet. Néha a leukémiasejtek összegyűlnek és felhalmozódnak a lépben.
A haemangiosarcoma a lágyrészek tumorjainak egyik ritka fajtája, amely agresszív, rossz túlélési esélyekkel rendelkező betegség.
A lép leggyakoribb elsődleges daganatai jóindulatúak és az erekből indulnak ki; ide tartozik a haemangioma, a hamartoma, a lymphangioma, a haemangioendothelioma, a haemangiopericytoma. Nem éreredetű daganat a gyulladásos pszeudotumor, a fibroma és a lipoma.
A lépben cisztákis kialakulhatnak. A veleszületett vagy epithelialis lépciszták főként gyermekeknél és fiatal felnőtteknél fordulnak elő. A lép „álcisztái” trauma, infarktus vagy fertőzés következtében alakulnak ki. A lépben kialakuló úgynevezett hidatidaciszta pedig a hólyagféreg-fertőzés (echinococcosis) következménye.
A lépdaganatok legfőbb tünetei
A lépdaganatra az alábbi tünetek jellemzők:
- megduzzadt nyirokcsomók,
- indokolatlan fogyás,
- fertőzésekre való fokozott hajlam,
- láz, éjszakai izzadás,
- ízületi- és csontfájdalmak,
- vérszegénység,
- gyakori vérzések,
- gyakran megjelenő kék foltok,
- kimerültség,
- hasi diszkomfortérzés vagy fájdalom, főként a has bal felső részén,
- duzzadt has,
- krónikus köhögés,
- mellkasi fájdalom.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fent felsorolt tünetek bármelyikének észlelése esetén forduljon orvoshoz. A rákon kívül más is okozhat hasonló tüneteket, például egy fertőzés is vezethet duzzadt nyirokcsomókhoz. Mivel a léprákra nincs szűrővizsgálat, és a betegség tünetek nélkül is kialakulhat, érdemes kivizsgáltatni, hogy mi állhat az aggasztó tünetek hátterében.
A lépdaganatok kiváltó okai
A lépben ritkán alakul ki elsődleges daganat. A limfómák kevesebb mint 2%-a és a non-Hodgkin limfómák 1%-a alakul ki a lépben. A lépben kialakuló ritka daganat a lép marginális zóna limfómája, amelyet a non-Hodgkin limfómák egyik fajtájának tartanak.
Mivel a lépet érintő rákok többsége más helyről (mellrák, tüdőrák) terjed át a lépbe, a lépdaganatok okainak megértéséhez meg kell vizsgálni, mi okozza ezeket a betegségeket.
A legtöbb rák, amely a lépből indul ki, limfóma vagy leukémia.
Gyakrabban alakul ki limfóma:
- idősebb korban;
- férfiaknál;
- a családban már előfordult limfóma;
- immunrendszert érintő betegségek esetén (pl. HIV-fertőzés);
- fertőzésekre való fokozott kitettség és hajlam esetén (EBV, Helicobacter pylori fertőzés);
- környezeti hatásra, melyet a tórium-dioxidnak vagy a monomer vinyl-kloridnak való kitettség okoz.
Számos tanulmány összefüggést állapított meg a krónikus hepatitis C vírusfertőzés és a B-sejtes non-Hodgkin limfóma kialakulásának kockázata között, mely léprákhoz vezethet.
A leukémia kockázati tényezői a következők:
- dohányzás;
- a családban már előfordult leukémia;
- veszélyes vegyi anyagoknak, például benzolnak való kitettség;
- bizonyos genetikai rendellenességek, mint például Down-szindróma;
- korábbi kemoterápia vagy sugárkezelés.
A lépdaganatok lehetséges szövődményei
A lépben jelentkező daganat kimenetelét a daganat típusa és stádiuma határozza meg.
A lépdaganatok diagnosztizálása
A tünetek értékelése mellett vérvizsgálat, képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR, PET) és csontvelővizsgálat is szükséges lehet. Orvosa javasolhatja egy nyirokcsomó eltávolítását is, hogy megnézze, van-e benne áttét.
Néha a diagnózis felállításához a sebészek lépeltávolítást végeznek. A lép elemzése segíthet az orvosoknak meghatározni, hogy milyen típusú rákja van.
A lépdaganatok kezelése
A kezelés során sebészi úton eltávolíthatják a lépet (splenectomia) vagy annak egy részét.
A daganat típusától függően más kezelésekre is szükség lehet.
Ezek a következők lehetnek:
- kemoterápia;
- sugárkezelés;
- a daganatot célzó gyógyszerek (például biológiai készítmények vagy célzott terápiák);
- őssejt-transzplantáció (a beteg csontvelőt egészséges csontvelővel helyettesítő eljárás).
Egyes típusok esetén, ha a beteg tünetmentes, szoros utánkövetéssel kitolható a kezelés.
A lépdaganatok megelőzése
A lépdaganatok kialakulását összefüggésbe hozták a hepatitis C vírusfertőzéssel és a non-Hodgkin limfómával is. Éppen ezért a megelőzés egyik fontos lépése a hepatitis C fertőzés elkerülése.
A hepatitis C-vírus a vérrel terjed, ezért:
- tetoválás vagy piercing készítésekor óvatosan járjon el, és győződjön meg arról, hogy a felszerelés megfelelően sterilizált;
- használjon óvszert, ha olyan személlyel él szexuális életet, aki nem vizsgáltatta magát hepatitis C-re és más, szexuális úton terjedő betegségekre;
- kövesse a tűk használatára és ártalmatlanítására vonatkozó biztonsági eljárásokat;
- intravénás droghasználat esetén a tűket soha ne ossza meg mással.
A HIV és a HTLV-1 fertőzés növelheti a non-Hodgkin limfóma és a lépdaganat kialakulásának kockázatát is. A biztonságos szexre vonatkozó irányelvek betartása és a hepatitis C fertőzést megelőző intézkedések hatékonyak lehetnek e vírusok ellen is.
A zsíros ételek fogyasztása és az ebből eredő túlsúly összefüggésbe hozható a non-Hodgkin limfóma kialakulásának kockázatával. Az egészséges, zsírszegény étrend és a megfelelő testsúly megtartása számos más súlyos és krónikus betegség kialakulásának kockázatát is csökkenthetik.
Lásd még: Egészséges táplálkozás
Próbáljon meg távol maradni a káros vegyi anyagoktól, különösen a benzolt érdemes elkerülni, melyet általában műanyagok, kenőanyagok, gumik, színezékek, mosószerek, gyógyszerek és peszticidek előállításához használnak. A benzén a benzinben és a cigarettafüstben is megtalálható.
