A daganatos betegségek lefolyása során előfordulhatnak anyagcsere-eredetű, légúti, ideggyógyászati, szív- és érrendszeri, urológiai, emésztőrendszeri és vérképzőszervi eredetű sürgősségi állapotok.
Az onkológiai sürgősségi állapotok ellátása általában a fekvőbeteg intézmények sürgősségi, onkológiai, belgyógyászati vagy sebészeti osztályain történik.
Mivel ezek az állapotok az életet veszélyeztethetik, az alábbiakban felsorolt tünetek észlelése esetén azonnal hívja a 112-t és hívjon mentőt!
Metabolikus sürgősségi állapotok
Daganatos betegségekben – főként rosszindulatú daganatok esetén – mind a tumor, mind a daganatellenes kezelés következtében felléphetnek az anyagcsere valamilyen rendellenességével összefüggő (metabolikus) sürgősségi állapotok.
Hypercalcaemia
A kalcium anyagcsere-szabályozásának zavara súlyos, esetenként életveszélyes kalciumeltérésekhez vezethet. Hypercalcaemiáról (hiperkalcémia) akkor beszélünk, ha a vér kalciumszintje emelkedett. Lehetséges oka a tumor fokozott parathormonszerű peptid- és calcitrioltermelése, valamint az esetleges csontáttétek hatása.
Az ún. hypercalcaemia a leggyakoribb metabolikus sürgősségi állapot, amely elsősorban a myeloma multiplex, a tüdőrák és a veserák megléte esetén lép fel. Különböző szervrendszereket érinthet, beleértve a központi idegrendszert, a szívműködést, az emésztőrendszert és a vesék működését.
Tünete lehet a kiszáradás, gyengeség, bradycardia (alacsony pulzus), émelygés, túlzott vizeletbőség, hányás, székrekedés, bélelzáródás, izombántalom, súlyvesztés, fáradékonyság, görcsroham, szívritmuszavar és kóma.
Hyperurikaemia és tumorlízis-szindróma
Az ún. hyperurikaemia (a vér magas húgysavszintje, urémia) és tumorlízis-szindróma (a vér magas húgysav-, kálium- és foszfátszintje, illetve alacsony kalciumszintje) főként a vérképzőrendszer rosszindulatú daganataiban fordul elő. E kórképek közé tartozik a heveny és idült fehérvérűség (leukémia), a limfóma, és az egy vagy több vérsejttípus túlzott mértékű csontvelői termelődésével járó, ún. myeloproliferatív megbetegedés.
Sugárkezelés, illetve bizonyos daganatellenes gyógyszerek hatására, általában nagyméretű daganat gyors szétesése (tumorlízis) következtében is kialakulhat. A tömeges daganatsejt-pusztulás miatt húgysavkristályok és kalcium-foszfát csapódik ki a vesében és a vizeletelvezető rendszerben. Tünetei a szívritmuszavarok, izomgörcsök és a kalcium hiánya miatt fellépő görcsroham (tetánia). A vese elégtelen működése miatt hányinger, hányás, a vizelet mennyiségének csökkenése, valamint levertség észlelhető.
Szív- és érrendszeri sürgősségi állapotok
Daganatos betegségekben megnövekedhet egyes keringési zavarok kockázata.
Vena cava superior szindróma
A szívbe torkolló nagyvérköri gyűjtőér (vena cava) falára nehezedő külső nyomás, az ún. vena cava superior szindróma olyan életveszélyes szövődményekhez vezethet, mint az agyban és a gégében keletkező vizenyő. A mellüreg felső részében növekvő kóros elváltozások összenyomják a vékony vena cava falát, aminek következtében csökken a szívbe visszatérő vér mennyisége (lásd még: Szív- és érrendszer).
Erre a folyamatra utal az arc (főként a szem körüli terület) vizenyője, a nyak és a kar ödémája, a bőrpír, légszomj, köhögés, nehézlégzés, a nyelési nehezítettség és a mellkasi fájdalom. Elsősorban tüdőrák, ritkábban más típusú elsődleges daganat vagy áttét, továbbá limfóma szövődményeként fordul elő.
Szívtamponád
A szív körüli folyadék felszaporodása gátolja a szívkamrai telődést, és a véráramlás (hemodinamikai funkció) romlásához vezet. A szívtamponádot (perikardiális tamponád) a daganatos betegségek közül a tüdőrák, az emlőrák, a melanoma, a limfóma és a fehérvérűség okozhatja. Nyugalomban is fokozódó fáradékonyság, felállásra jelentkező szédülés, megszédülés és terhelésre jelentkező ájulásérzés kíséri.
Mélyvénás trombózis
Daganatos betegségekben megnő a vénás trombózisok, és az ezek elsodródása kapcsán kialakuló embóliák kialakulásának veszélye, főként a kemoterápia első 3-4 ciklusa idején, illetve áttétképződés esetén. Ebből a szempontból különösen nagy kockázatot jelentenek a petefészek, az agy, a hasnyálmirigy, a gyomor, a vese és a bélrendszer rosszindulatú daganatai, valamint a limfómák.
A mélyvénás trombózis során a lábszár és a comb izmai között mélyen húzódó visszérben vérrög (trombus) keletkezik. A hirtelen elzáródás következtében az érintett végtag megduzzad, a lábszárban vagy a combban terhelésre fokozódó fájdalom jelentkezik, ami a láb behajlításakor erősödhet. A lábfej hátrahajlításakor éles fájdalom nyilall a vádliba. Az érintett végtag általában melegebb, lilás színezetű és nyomásra érzékeny. A kezeletlen mélyvénás trombózis következtében a visszeret elzáró vérrög egy része leszakadhat és besodródhat a keringésbe. A mozgó vérrög a lábikra préselő hatására továbbhalad a szív felé, majd onnan a tüdőbe, ahol az egyik tüdőérben megakadhat (tüdőembólia). A tüdőembólia hirtelen vagy fokozatosan jelentkező légszomjjal, belégzésre erősödő, szúró mellkasi fájdalommal jár, és halálos kimenetelű is lehet. A mélyvénás trombózis másik szövődménye a lábszárban kialakuló ún. poszttrombotikus szindróma, amelynek tünete a hosszú ideig fennálló lábszárfájdalom, duzzanat, kiütések a bőrön és súlyos esetben lábszárfekély.
Légúti sürgősségi állapotok
Daganatos betegségekben gyakran alakulnak ki légúti sürgősségi állapototok, amelyek létrejöhetnek a tumor közvetlen hatásaként vagy a kezelés következtében.
Légúti elzáródás
Légúti elzáródás (obstrukció) kialakulhat a hörgőkön belüli kórfolyamat (elsődleges tüdőrák) vagy a környező szervek összenyomódása következtében, különösen limfóma, a csecsemőmirigy daganata, pajzsmirigyrák és egyéb fej-nyaki tumorok esetén. Ha a szűkület legalább 75 százalékos mértékben elzárja a légutakat, légszomj, légzési nehezítettség, köhögés, sípoló légzés, rekedtség, nehezített nyelés és vérköpés jelentkezik.
Masszív vérköpés
Masszív vérköpés (haemoptysis) áll fenn, ha a beteg 24 órán belül 400-600 ml mennyiségű vért ürít. A kismennyiségű vérköpés a daganatos betegségek gyakori kísérője, masszív vérköpés azonban csak ritkán fordul elő. Elsősorban a hörgők rosszindulatú daganata, illetve egyéb, nem daganatos légúti megbetegedések, gyulladások kísérő tünete. Létrejöttében közrejátszhat a kemoterápia után fellépő véralvadási zavar is.
Toxikus tüdőkárosodás
Nagy felülete és jó vérellátása miatt a tüdő különösen érzékeny a kemoterápia mérgező hatásaira. A vénába bejuttatott gyógyszerek először a tüdő hajszálereibe jutnak el, ezért ott érik el maximális koncentrációjukat. A mérgező hatás létrejöttéhez szabad oxigéngyökökre is szükség van, s mivel az oxigénkoncentráció a tüdő szöveteiben a legnagyobb, így a daganatellenes szerek ott fejtik ki a legnagyobb károsító hatást.
A toxikus tüdőkárosodás tünetei a hőemelkedés vagy láz, a köhögés és a légszomj, amelyek hirtelen vagy fokozatosan is jelentkezhetnek.
Idegrendszert érintő sürgősségi állapotok
Az előrehaladott rosszindulatú daganatok áttétet képezhetnek a csontokban és az agyban, ami súlyos, életet veszélyeztető állapotokat idézhet elő az idegrendszer működésében.
Gerincvelő-kompresszió
Az áttétet adó daganatok kis hányadában a gerincvelő – különböző okokból bekövetkező –összenyomása miatt jellegzetes tünetegyüttes, ún. gerincvelő-kompresszió alakul ki. A kezelés késlekedése visszafordíthatatlan bénulást, és a belek, illetve a hólyag működésének elvesztését eredményezheti.
Elsősorban csontáttétek okoznak gerincvelői kompressziót, amely többnyire a gerincoszlop daganatos érintettségéből ered. Többnyire a gerincvelőt borító, kemény burkon kívül keletkezik, elsősorban a háti és az ágyék-keresztcsonti gerincszakaszon, néha a nyaki szakaszon. Tünete a hátfájdalom, amely mozgásra, köhögésre, tüsszentésre és erőkifejtésre fokozódik. Az ideggyógyászati tünetek (zsibbadás, érzészavarok, hidegérzet) hetekkel, hónapokkal később jelentkeznek.
Agyi áttétek
Agyi áttét a daganatos betegek körülbelül egyharmadánál lép fel, elsősorban tüdőrák, veserák, emlőrák, valamint melanoma malignum esetén. Első jele lehet a görcsroham. További tünetei a fejfájás, a koordinációs (egyensúly) zavar, az izomgyengeség és a megváltozott tudatszint. Fokozódó, koponyán belüli nyomásra utal a látóidegfő vizenyője, amelyet hányinger és/vagy hányás kísér.
Vese- és húgyutakat érintő sürgősségi állapotok
A rákos megbetegedések daganatellenes kezelése következtében károsodhat a vizeletkiválasztó rendszer, ami onkológiai sürgősségi állapotot idézhet elő.
Veseelégtelenség
A daganatos betegek veseelégtelenségét a betegség súlyosbodása, a daganatellenes kezelés, illetve ezektől független okok is okozhatják. Tünete a fáradékonyság, hányinger, hányás, fulladás és étvágytalanság mellett a vizelet mennyiségi és minőségi változása. Heveny esetekben derékfájdalom és görcsök léphetnek fel.
Haemorrhagias cystitis
Daganatos betegségekben a daganatellenes terápia szövődményeként ún. haemorrhagias cystitis, a hólyagot bélelő nyálkahártya heveny, főként vérvizelésben megnyilvánuló, gyulladásos megbetegedése alakulhat ki (chemo-cystitis, sugár-cystitis). A leggyakoribb tünet, hogy a vizeletürítés során heves, éles fájdalom alakul ki a szeméremcsont felett. Gyakori, kis mennyiségű vizeletürítés jellemzi, amelyet követően a beteg úgy érzi, nem sikerült teljesen kiürítenie hólyagját. A vizelet zavarossá, kifejezetten véressé válhat.
Emésztőrendszeri sürgősségi állapotok
Az emésztőrendszer különféle rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben fellépő bélelzáródás, tápcsatornai vérzés és perforáció az életet veszélyeztető, sürgősségi állapotot jelent.
Bélelzáródás
A rosszindulatú daganat következtében kialakult bélelzáródás (ileus) olyan tünetegyüttes, amelyben a béltartalom (gáz, folyadék, bélsár) továbbjutása és kiürülése akadályozott, következményes béltágulat és bélelhalás jöhet létre. Jellegzetes tünetei a fájdalom, a hányás, a széklet és a szelek távozásának megszűnése, valamint a has puffadása. A bélelhalás életet veszélyeztető állapot, ami perforációhoz (bélfal kilyukadása) és hashártyagyulladáshoz vezethet, ezért sürgős orvosi beavatkozást igényel.
Tápcsatornai vérzés
A gyomor-bélrendszeri vérzést többféle tényező válthatja ki. Az érképletek daganatos beszűrődése masszív tápcsatornai vérzést provokálhat, de a rákbetegség kezelése önmagában is vérzést idézhet elő. Tünete lehet a vérhányás, a szurokszéklet és a málnazselészerű véres széklet ürülése a végbélen át (lásd még: Vér a székletben).
Tápcsatornai perforáció
Az emésztőszervi daganatos betegségek következtében kialakuló kóros elváltozások miatt elhalhat a bélfal, és átfúródhat a vastagbél. Tünete a bordaív alatt jelentkező éles, szúró fájdalom, a haspuffadás, valamint a hányinger és hányás. A vérvesztés sokkos állapotot idézhet elő, amit sápadtság, hideg verejték, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, csökkent vizeletmennyiség és fokozódó tudatzavar jellemez. A tápcsatornából a hasüregbe kerülő baktériumok pedig hashártyagyulladást okoznak, ami szintén életet veszélyeztető állapot.
Neutropéniás láz
A lázas neutropénia a fehérvérsejtek egyik fajtájának, a neutrofil granulocitáknak kórosan alacsony szintje mellett jelentkezik. Neutrofilekre azért van szükség, hogy megvédjék a szervezetet a külső kórokozókkal szemben. Ha ez a védelmi vonal a neutrofilek kóros csökkenése miatt megsérül, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre.
Mivel a daganatellenes gyógyszerek hatására a csontvelő kevesebb neutrofilt termel, a kemoterápiában részesülő betegek körében neutropénia léphet fel. Lényeges tehát, hogy ha a daganatos beteg lázasnak érzi magát, azonnal mérje meg a testhőmérsékletét, és ha a lázmérő 38oC fölötti értéket mutat, ne habozzon a kezelőorvosához fordulni.
Neutropénia gyanúja merülhet fel bakteriális fertőzések – például tüdőgyulladás, bőr- és lágyrészfertőzés stb. – gyakori, ismétlődő előfordulása esetén is. Neutropéniás betegnél láz nélkül is fertőzésre utalhat a hasi fájdalom, az idős vagy szteroid-kezelésben részesülő betegnél fellépő romló általános állapot, a kihűlés és az alacsony vérnyomás.
Ha az ismert daganatos betegsége, illetve az onkológiai kezelés mellett a fenti állapotok vagy tünetek valamelyikét tapasztalja, az állapot súlyosságától függően mielőbb vegye fel a kapcsolatot kezelőorvosával, keresse fel a területileg illetékes sürgősségi ügyeletet, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
