Sokszervi elégtelenségről akkor beszélünk, ha súlyos fertőzés vagy sérülés, trauma következtében a szervezetben kialakuló túlzott gyulladásos válasz két vagy több szervben potenciálisan reverzibilis működési zavart okoz, mely könnyen a szervek működési elégtelenségét eredményezheti.
A sokszervi elégtelenség egy életveszélyes állapot. Egyik kiváltó oka a vérmérgezés (szepszis) lehet, mely a fertőzésre adott gyulladásos mediátorok felszabadulásával járó generalizált válaszreakció. A sokszervi elégtelenség a leggyakoribb halálok az intenzív osztályra kerülők körében. 5 vagy több szerv érintettsége esetén a halálozás közel 80%.
A sokszervi elégtelenség főbb tünetei
A sokszervi elégtelenség bármely szervrendszert érintheti, illetve egyszerre több szervrendszert is érinthet (légzőrendszer, szív- és érrendszer, kiválasztórendszer, máj, idegrendszer, vérképzőrendszer). Bármely szervrendszert érintő súlyos tünet esetén a beteg azonnali kórházi ellátásra szorul.
A sokszervi elégtelenség az alábbi tünetekkel járhat az első 24 órában:
- láz;
- tachycardia (szapora pulzus);
- tachypnoe (szapora légzés).
Ezen kívül az alábbi általános tünetek jellemezhetik:
- szédülés;
- aluszékonyság;
- zavartság;
- hányás, hasmenés;
- izomfájdalom;
- bőrkiütések
Légzési elégtelenség alakulhat ki tüdőérintettség esetén, ami a károsodott gázcsere következménye, mely nehézlégzéssel, izzadással, szorongással, kékes, cianotikus bőrrel járhat.
Akut veseelégtelenség esetén a vese képtelen a felesleges, káros anyagok kiválasztására, melyek így felhalmozódnak a szervezetben és pH-eltérést eredményezhetnek, melynek tünetei a hányinger, görcsös állapot, csökkent vizeletürítés, vérnyomáscsökkenés, alsóvégtagi ödéma, mellkasi fájdalom.
Májelégtelenségre, emésztőrendszeri elégtelenségre utalhat a hányinger; hasi fájdalom és ödéma (ascites), csökkent bélmotilitás, gasztrointestinális vérzés, stressz-fekély, sárgaság (a szem és a bőr sárgás színe).
Ezen kívül encephalopátia és szívelégtelenség is kialakulhat. Szívelégtelenséget jelezhet a szabálytalan szívritmus, a gyengeség, az alsóvégtagi ödéma. A szívelégtelenség vese-, illetve májelégtelenséghez is vezethet.
Vérvizsgálat során jellemző lehet az emelkedett CRP- és α1-antitripszinszint, valamint a csökkent albuminszint. Jellegzetes még továbbá az anémia (vérszegénység), illetve a trombocitopénia (alacsony vérlemezke szám), mint vérképeltérés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az imént felsorolt tüneteket észleli, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.
Az alábbi esetben mindenképp forduljon orvoshoz:
- légzési nehézség;
- nyomásérzés vagy fájdalom a mellkas környékén;
- zavartság vagy a szokásostól eltérő viselkedés;
- erőteljes hasi fájdalom;
- aluszékonyság, akár öntudatvesztés;
- sápadt, szürke, kékesszürke bőrszín (különösen az ajkak és a körömágy területén).
Minél hamarabb diagnosztizálják a sokszervi elégtelenséget, annál jobb esélyei vannak a betegnek a gyógyulásra.
A sokszervi elégtelenség kiváltó okai
A sokszervi elégtelenség kiváltó oka rendkívül összetett. Jelenleg kutatás tárgyát képezi, hogy a genetikai hajlam milyen mértékben határozza meg a sokszervi elégtelenség kialakulását. A legtöbbször súlyos sérülés (pl. baleset, műtét) vagy fertőzés következtében alakul ki, melyre a szervezet egy generalizált, túlzott, gyulladásos választ ad. A válaszreakció következtében a szervek vérellátása csökken, így funkciójukat nem képesek megfelelően ellátni.
A sokszervi elégtelenség lehetséges szövődményei
A sokszervi elégtelenség előrehaladása során egyre több szerv károsodása megy végbe, melynek súlyosságától függően az életminőség jelentős romlása következhet be, súlyos esetben halált is okozhat. Az egész szervezetre kiterjedő gyulladás következtében a trombózis rizikója fokozott.
A sokszervi elégtelenség diagnosztizálása
A sokszervi elégtelenség diagnosztizálása rendkívül nehéz feladat, hiszen a tünetek megtévesztőek lehetnek, számos más kórkép tüneteivel megegyezhetnek. A beteg kikérdezését és fizikális vizsgálatát követően számos vizsgálat szükséges a diagnózis felállításához, például vérvétel (májfunkció, vesefunkció, kvantitatív vérkép), vizeletvizsgálat, vérgázvizsgálat, EKG, vérnyomásmérés, szaturációmérés, neurológiai vizsgálat, képalkotó vizsgálatok (pl. mellkasröntgen, szívultrahang, hasi ultrahang).
A sokszervi elégtelenség kezelése
A sokszervi elégtelenség kezelésének célja az állapot stabilizálása, a gyulladás kezelése, illetve a szervkárosodás mérséklése. Jelenleg nincs olyan gyógyszer, illetve terápia, ami a szervkárosodást gyógyítaná, azonban a kezelés által a szervkárosodás súlyossága mérsékelhető. A sokszervi elégtelenséget követően a felépülés hosszú és nehéz folyamat. Minél korábban diagnosztizálják a sokszervi elégtelenséget, annál jobb kilátásai vannak a betegnek. A sokszervi elégtelenséget intenzív osztályon kezelik, ahol az érintett szervekre specifikusan végzik a terápiát, pl. dializálják, lélegeztetik a beteget. A kezelés multidiszciplináris együttműködést igényel, ami azt jelenti, hogy különböző szakorvosok együtt dolgoznak a beteg megmentése érdekében.
Az alábbi kezelések válhatnak szükségessé:
- folyadékpótlás;
- szívműködés támogatása;
- légzéstámogatás vagy gépi lélegeztetés;
- ECMO kezelés;
- gyulladáscsökkentő készítmények alkalmazása (intravénás immunoglobulinok, szteroidok);
- véralvadásgátló terápia;
- antibiotikum kezelés bakteriális fertőzés esetén;
- transzfúzió;
- enterális táplálás;
- hisztamin-2 antagonista gyógyszerek alkalmazása.
