A húgyhólyag 500 ml vizeletet képes tárolni, de már 300-350 ml összegyűlt mennyiségnél jelentkezik a vizelési inger. A napi 4-8 alkalommal, akaratlagosan irányított vizeletürítés a normális, az ettől jelentősen eltérő esetek képezik a vizeletürítési problémákat.
A vizelet a vizeletkiválasztó rendszer működése során képződik és jut a veséktől a húgyvezetéken át a húgyhólyagba, ahol az ürítésig tárolódik. A vese eltávolítja a felesleges vizet és a salakanyagok egy részét a szervezetből, szabályozza a vér mennyiségét és a vérnyomást, valamint egyes sók (elektrolitok) szintjét a sejtekben és a vérben.
Vizeletürítési problémák típusai
A vizelet a húgyvezetéken át jut a vesékből a kismedencében elhelyezkedő húgyhólyagba, amely rugalmas falának köszönhetően akár 500 ml vizeletet is képes tárolni. A vizelési inger azonban már 300-350 milliliternyi összegyűlt vizeletnél megjelenik.
A vizelet ürítése főként napközben történik meg, éjszaka 1-2 vizeletürítés még normálisnak számít. A legtöbb ember naponta 4-8 alkalommal üríti ki a hólyagját és a vizelet mennyisége körülbelül 1,2-1,5 liter. Az ettől gyakoriságban vagy mennyiségben jelentősen eltérő esetek típusai az alábbiak.
Gyakori vizelés (pollakisuria)
Napi 8 alkalomnál gyakoribb vizeletürítést jelent normális folyadékbevitel mellett, de a vizelet mennyisége nem nő meg. Szervi és pszichés oka is lehet, ezért kivizsgálást igényel. Nőknél és idősebb korban gyakoribb, de férfiaknál és fiatal korban is előfordulhat. Okozhatja hólyagfertőzés, kő, daganat vagy idegentest, ami a hólyagot ingerli.
Kismedencei tumorok vagy más térfoglaló folyamatok (pl. várandósság) is kiválthatják – amelyek kívülről nyomják a hólyagot – szintén vezethetnek gyakori vizeléshez. Oka lehet még az ún. hiperaktív hólyag szindróma, túlzott folyadékfogyasztás, alkohol és koffein fogyasztás, cukorbetegség, diabetes insipidus, a prosztata betegsége, illetve nemi betegség tünete is lehet.
Éjszakai vizelés (nocturia)
Ha éjszaka rendszeresen, több mint két alkalommal fel kell kelni a vizelési inger miatt, éjszakai vizelés zavar lehet a háttérben, ami hosszú távon alvászavarhoz és jelentős életminőség-romláshoz vezethet, ezért kivizsgálást igényel.
Az éjszakai vizelést okozhatja a lefekvés előtti túlzott tea, koffein vagy alkohol fogyasztása is. Kialakulhat többek között szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség, diabetes insipidus, vesebetegség korai stádiumának, jóindulatú prosztata megnagyobbodás, illetve Parkinson-kór tüneteként is.
Ágybavizelés (enuresis)
Ha 2-3 éves kor után is fennmarad az ágybavizelés, az kivizsgálandó problémára utalhat. A vizeletürítési zavart okozhatja húgycső fertőzés vagy szűkület, neurogén hólyag, illetve az alsó húgyúti idegek és izmok fejletlensége. Sok esetben viszont pszichés ok van a háttérben (lásd még: Gyermekkori ágybavizelés).
Hirtelen vizelési inger (urgency)
A hirtelen, sürgető, gyakran visszatérő vizelési inger hátterében vesebetegség, hólyaghurut, húgyúti fertőzések, prosztataproblémák állhatnak, de okozhatja a hólyag falában található receptorok túlműködése is. Az egyéb kiegészítő tünetek alapján a szakorvos a kiváltó okra is következtetni tud.
Nagyobb mennyiségű, fokozott vizeletürítés (polyuria)
Rendes körülmények között egy ember naponta körülbelül 1,2-1,5 liter vizeletet ürít. Polyuriáról akkor beszélünk, ha egy felnőtt több mint 3 liter, egy gyermek több mint 2 liter vizeletet ürít 24 óra alatt. Ezt okozhatja többek között vesebetegség, melyben a vese koncentráló képessége sérül vagy a cukorbetegség, diabetes insipidus, Conn-szindróma, túlzott alkoholfogyasztás, terhesség, Cushing-szindróma, de akár szorongás is.
Bizonyos gyógyszerek (pl.: vízhajtók, kalciumcsatorna blokkolók, lítium) mellékhatásaként is jelentkezhet. Mindenképpen kivizsgálást igényel.
Csökkent vizelet ürítés (anuria, oligouria)
Oliguriáról akkor beszélünk, ha 400 ml-nél kevesebb vizelet ürül naponta. Anuria esetében kevesebb, mint 100 ml vizelet ürül 24 óra alatt. A csökkent vizeletürítés hátterében számos tényező álhat, például túlzott hányás, hasmenés, melyek kiszáradást okoznak. Elképzelhető az is, hogy túl keveset iszunk.
Okozhatja sokk, égés, trauma, veseelégtelenség, illetve a vesére káros gyógyszerek is kiválthatják. Általános anesztézia (altatás) után is gyakori. Csökkent vizeletürítéshez vezet továbbá, ha valami elzárja a vizelet útját, például vesekő, daganat vagy a prosztata megnagyobbodás.
Vizeletelakadás
A vizeletelakadás lehet átmeneti vagy tartós zavar, így például nehéz vizeletindítás, feszítő érzés, gyenge vizeletsugár, szakaszos vizelés, csepegés megjelenése a vizelés végén vagy vizeletvisszamaradás-érzés.
A legsúlyosabb változata a teljes vizeletelakadás, ami férfiaknál gyakoribb, és sürgős urológiai ellátást (katéterezést) igényel!
Kialakulhat a prosztata megnagyobbodása, beidegződési zavar, a húgyutak kövessége, húgycsőszűkület, idegen test vagy kismedencei tumorok miatt.
Vizelettartási zavar (inkontinencia)
A vizelettartási inkontinenciának több típusa is elkülöníthető, bármely korosztályban és mindkét nemnél előfordulhat, de idősebbeknél és nőknél gyakoribb.
Ha nem képes szabályozni a vizelettartást és -ürítést, a zavar mértékétől függetlenül, akár kis mennyiségű vizelet akaratlan vesztéséről, akár a hólyag működése feletti teljes kontroll hiányáról van szó, vizeletinkontinenciája lehet. Forduljon háziorvosához, vagy keresse fel a területileg illetékes urológiai rendelést az okok kivizsgálása érdekében.
Fájdalmas vizelés (dysuria)
Húgyúti fertőzésre utalhat a csípő, égő érzés vizeléskor, illetve fájdalmas lehet a vizeletürítés, ha vesekő vagy hólyagkő van jelen. Fájdalmas vizelés esetén szükséges orvosi segítséget kérni, hiszen a legtöbb esetben kezelésre van szükség.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi tünetek jelentkezése esetén javasolt felvenni a kapcsolatot a háziorvossal:
- hasprés hatására (köhögés, tüsszentés, erőlködés) akaratlan vizelet ürülés – a megjelenő vizeletmennyiségtől függetlenül;
- hirtelen fellépő, sürgető vizelési inger, esetenként visszatarthatatlan vizeletcsepegéssel, még mielőtt az érintett személy elérné a WC-t;
- tartósan gyakori vizelési inger – napi 8-10 alkalommal –, ám az ürített vizelet mennyisége csekély;
- hosszabb időn keresztül előforduló, két alkalomnál többszöri éjszakai vizelés;
- a vizelet normálistól eltérő színe (barnás, véres);
- fájdalmas vizelés;
- akaratlan vizelés – mennyiségtől függetlenül – nyugalmi állapotban;
- tartósan csökkent vizeletmennyiség.
Súlyos, illetve tartós tünetek esetén a területileg illetékes urológiai szakrendelő is közvetlenül felkereshető, beutaló nem szükséges a szakrendelésen való megjelenéshez.
Húgyúti betegségek diagnosztizálása
Az orvos kikérdezi a beteget a tünetekről, laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatot kér. Szükség lehet ultrahangvizsgálatra vagy más képalkotó vizsgálatokra (CT, MR, röntgen), vagy vizeletáramlás vizsgálatra, húgyhólyagtükrözésre, esetleg hólyagkatéterezésre is.
Férfiaknál legtöbbször prosztata vizsgálatot is végeznek.
A hólyagproblémák megelőzésének lehetőségei
A vizeletürítési és hólyagproblémák megelőzése érdekében van néhány gyakorlati tényező, amit érdemes szem előtt tartani:
- Vizelési inger esetén a lehető leghamarabb WC-re kell menni. Tartogatni nem szabad a vizeletet.
- Kerülni kell a „megelőző” vizelést, meg kell várni, míg a vizelési inger a vizelést indokolttá teszi.
- Napi legalább 4-8 alkalommal szükséges vizeletet üríteni, éjszaka pedig – ha lehetséges – nem több, mint két alkalommal.
- Kifejezetten tanácsos a napi elegendő mennyiségű folyadékfogyasztás (átlagos testalkatú egyén, különösebb fizikai aktivitás nélkül: napi 2-2,5 liter víz).
- Törekedni kell a megfelelő mennyiségű rostbevitelre, mellyel megelőzhető a hólyagra nézve káros székelési erőlködés.
- Fontos a medence izmainak rendszeres karbantartása intimtorna segítségével.
Fentieken túl ajánlott kerülni a túlzott mennyiségű kávéfogyasztást, ugyanis a koffein a hólyag belső falát borító nyálkahártyát irritálhatja. Nőknek tanácsos a WC-ülőkére ereszkedve, ülve vizelni, és kerülni a WC fölé guggolást.
