A köhögés a légzőszervek öntisztító funkciója, célja a képződött váladék, kórokozók, pollen vagy egyéb idegen testek eltávolítása a légutakból. A köhögés számos betegség tünete lehet a gyermekkorban, ugyanakkor környezeti tényezők – például dohányfüst – is kiválthatják.
A gyermekeknél gyakran alakulnak ki légúti fertőzések fejlődő immunrendszerük és légutaik anatómiai sajátosságai miatt, emellett a gyermekközösségek is hozzájárulnak a fertőzések könnyebb terjedéséhez.
A gyermekkori köhögés főbb tünetei
Gyermekkori köhögés többféle betegség miatt kialakulhat, ennek megfelelően a tünetei is különbözőek lehetnek.
A gyermekkori köhögés leggyakoribb típusai
- Ugató köhögés (krupp esetén): sokszor teljesen váratlanul, az éjszaka közepén jelentkezik. Oka a gége, illetve a gége alatti terület gyulladása, amelyet leggyakrabban vírusfertőzés okoz. A gége gyulladásakor a légutak kiszáradnak, a nyálkahártya megduzzad, ezáltal csökken a légutak szabad átjárhatósága a levegő számára. A köhögés ugató jellegű, a belégzésnél és a kilégzésnél sípolás hallható.
- Száraz köhögés: általában vírusfertőzés következtében alakul ki, hörghuruthoz, légcsőhuruthoz, mellhártyagyulladáshoz kapcsolódhat, de a tüdőgyulladás tünete is lehet.
- Váladékos köhögés: általában arcüreggyulladásra, hörghurutra, illetve tüdőgyulladásra utalhat. A gyermek köpetet is üríthet.
A száraz és a váladékos köhögés keverten is előfordulhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Köhögés esetén mindig érdemes orvoshoz vinni gyermekünket, mert lehet, hogy gyógyszeres kezelésre van szüksége.
Fontos: ha láz társul a köhögéshez, illetve ha a köhögés hosszan tartó (több mint 3 hétig), esetleg rosszabbodik, illetve ha egyéb tünetek társulnak hozzá – pl. etetési, ivási nehézség, légszomj – mihamarabb keresse fel házi gyermekorvosát.
Azonnal hívjon mentőt, ha a köhögés hirtelen alakult ki, miután a gyerek evett vagy apró tárgyakkal játszott, mivel ilyenkor fennáll az idegentest félrenyelésének lehetősége.
A gyermekkori köhögés kiváltó okai
A köhögés bizonyos szintig normális is lehet, egy gyermek akár 34-szer is köhöghet reflexből egy nap. A leggyakrabban azonban valamilyen betegség tüneteként jelentkezik: oka általában a gyermekkori megfázás vagy más fertőző betegségek, pl. gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, szamárköhögés, garatgyulladás, krupp. Köhögéshez vezethet az asztma és az allergia, vagy akár idegentest félrenyelése is. Éjszakai köhögést okozhat a reflux is.
Ha a köhögés több mint 4 hétig tart, akkor hátterében állhat idült orrmandula-gyulladás, arcüreggyulladás, reflux, allergia, asztma, hörgőtágulat, csillóbetegségek, immunhiány. A tartós köhögés lehet pszichés eredetű is.
A leggyakoribb környezeti tényező, mely köhögést okozhat, a dohányzás. A gyermek környezetében se a lakásban, se az udvaron ne dohányozzunk! A szennyezett, városi levegő is köhögéshez vezethet. Köhögésre hajlamosíthatnak a rossz szociális körülmények, az alultápláltság, a veleszületett légúti betegségek is.
A gyermekkori köhögés diagnosztikája
Érdemes otthon videót készíteni a gyermek köhögéséről és azt megmutatni az orvosnak. A köhögés kiváltó okának felderítéséhez a gyermekorvos kikérdezi a gyermeket és a szülőket a tünetekről és a panaszok jellegéről, valamint felveszi a kórelőzményt. Ezt követően fizikális vizsgálatot végez, melynek része a szájüreg, a torok és a nyak képleteinek vizsgálata, valamint fonendoszkóppal a meghallgatja a gyermek légzését..
A fizikális vizsgálatot vérvizsgálat és egyéb laborvizsgálatok követhetik, például a köpet vizsgálata vagy allergiateszt. Súlyosabb esetekben szükség lehet légzésfunkciós vizsgálatra, mellkasröntgenre vagy egyéb mellkasi képalkotó vizsgálatra is.
A gyermekkori köhögés kezelése
Ugató köhögés esetén
Gégegyulladás esetén fontos a lakás párásítása, rendszeres szellőztetése. A hideg párásítás jó hatású, a gyermeket is felöltöztetve üljünk ki a teraszra vagy nyitott ablak mellé.
Ha lehetőség van sós vizes inhalálásra, naponta kétszer-háromszor alkalmazzuk, illetve itassunk minél több folyadékot a beteg gyermekkel. Szükség esetén szteroid kúp alkalmazására is sor kerülhet. Lázra szükség szerint lázcsillapító javasolt. A köhögés súlyos esetben sürgősségi kórkép, mely kórházi ellátást is igényelhet.
Száraz köhögés esetén
A száraz köhögést mindenképpen csillapítsuk, mivel kimerítheti a gyermeket. Segíthet a köhögéscsillapító, az inhalálás, bőséges folyadékfogyasztás, illetve a lakás párásítása. Ilyen esetben ne adjunk váladékoldót, mert az tovább fokozza a köhögést. Ha a köhögés hátterében hörgőgyulladás áll, akkor antibiotikumot, illetve hörgőtágító készítményeket is felírhat az orvos.
Váladékos köhögés esetén
Nappal szükség lehet váladékoldó készítményre, éjszakára viszont köhögéscsillapítót adjunk, hogy gyermekünk tudjon pihenni. Estére, lefekvés előtt sose adjunk váladékoldót, mert az is köhögtet. Arcüreggyulladás esetén a helyi száraz meleg kezelés (infra-, biotron-, solluxlámpa) hatására a váladék felhígul, és könnyebben kiürül az üregekből. Mint minden köhögési típus esetében, itt is fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása.
A gyermekkori megfázás okozta köhögés esetén antibiotikum adására általában nincs szükség, a tüneti terápia viszont kiemelten fontos: orrcsepp, orrspray használata, torokfertőtlenítés, lázcsillapítás. Később, ha bakteriális felülfertőződés történik, szükség lehet antibiotikumra is. A megfázás megelőzését vagy a tünetek enyhítését segíti a sok pihenés, a bőséges folyadékpótlás, az alapos kézhigiéné, a helyes étkezés, az elegendő mozgás és a vitaminok szedése (főként C-vitamin és D-vitamin).
Az asztmát fenntartó terápiával és rohamoldó gyógyszerekkel kezeljük.
Allergia esetén antihisztamin- és szteroidkezelés javasolt.
Reflux esetén savlekötők adása ajánlott, valamint kerüljük a késő esti vacsorákat.
A gyermekkori köhögés megelőzése
A gyermekkori köhögést nem minden esetben lehet megelőzni.
A köhögés kialakulásának gyakorisága az alábbiak betartásával csökkenthető:
- naponta többszöri levegőzés;
- otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése;
- sportolás (hetente legalább 2-3 alkalommal);
- változatos táplálkozás;
- vitaminok pótlása, különösen a téli időszakban;
- pneumococcus elleni védőoltás (javasolt 6 hetes kortól);
- COVID-19 elleni vakcina (javasolt 5 éves kortól);
- allergének kerülése.
