A hashártyában ritkán jelentkezik elsődleges (primer), vagyis onnan kiinduló daganat, jellemzően más szervekben kialakult daganatok adnak ide áttétet. Mivel a betegség korai stádiumban nem okoz tüneteket vagy a tünetek nem egyértelműek, gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.
A hashártya vékony savós hártya, mely a hasüreget béleli. Egy zsigeri (szerveket borító) és egy hasi lemezből áll, melyek között vékony üreg található. A hashártya nemcsak a hasi, hanem a kismedencei szerveket (méh, húgyhólyag, végbél) is beborítja. A hashártya sejtjei olyan folyadékot termelnek, amely segíti a szervek zavartalan elcsúszását a hasüregben.
A hashártyadaganatok típusai
Az elsődleges hashártyadaganat a hasüreg hashártyájának rétegeiből kiinduló, ismeretlen eredetű (idiopátiás) rák. Egyik altípusa, a petefészken kívüli elsődleges peritoneális karcinóma (extraovarian primary peritoneal carcinoma, EOPPC), hasonlít a szerózus petefészekrákhoz, és kizárólag nőkben fordul elő; a betegek átlagéletkora 56-62 év. Okozhatja a BRCA 1 gén mutációja, amely az esetek 17,6%-ában fordul elő. Így minden családi halmozódást mutató emlőrákos betegnél ki kell zárni a hashártyadaganatot.
A malignus peritoneális mesothelioma szintén a hashártya sejtjeiből kialakuló elsődleges daganat, az esetek 33-50%-ában azbeszt expozíció okozza, és idősebb férfiaknál (60 év felett) fordul elő.
A hashártya ismeretlen eredetű daganata az úgynevezett disszeminált peritoneális leiomyomatosis, amely a posztmenopauzában lévő nőknél magas ösztrogénszinttel jár együtt.
A leiomioszarkóma a Li Fraumeni szindróma és a retinoblasztóma esetén előforduló másodlagos daganat.
A desmoplasztikus kerek kissejtes tumor főként serdülőkben és 85%-ban a kaukázusi populációban fordul elő.
A másodlagos peritoneális karcinomatózist általában a gyomor, a vastagbél, a hasnyálmirigy, az epehólyag, a vakbél, az emlő, a méh, a petefészek és a tüdő daganataiból származó rosszindulatú sejtek inváziója okozza. A vakbélrák hashártyaérintettségét pseudomyxoma peritoneinek nevezik, ez az állapot sikeresen kezelhető. A petefészek, a gyomor és a vastagbél rosszindulatú daganataiból származó áttétek viszont a kiújulás és a halálozás fokozott kockázatával járnak, és általában ezek a daganatok adnak a leggyakrabban áttétet a hashártyára.
A hashártyadaganat legfőbb tünetei
A legtöbb esetben a hashártyadaganat korai stádiumban nem okoz tüneteket vagy a tünetek nem egyértelműek.
Hashártyadaganatra utalhatnak a következő tünetek:
- hasi, medencei fájdalom,
- abnormális hüvelyi vérzés vagy folyás,
- hasi vagy medencetájéki puffadás, teltségérzet,
- bélrendszert érintő változások (gázképződés, székrekedés),
- véres széklet,
- gyakori vizelés,
- emésztési zavarok, az étvágy elvesztése,
- ok nélküli hízás vagy fogyás.
Ahogy a daganat fejlődik, folyadék halmozódhat fel a hasüregben és további tünetek jelennek meg:
- kimerültség,
- folyadékgyülem a hasban (ascites),
- hányás, hányinger,
- légszomj,
- lábdagadás,
- fájdalom a hát alsó részében.
Későbbi fázisban a következő tünetek is jelentkezhetnek:
- vizelet- vagy székletürítési problémák,
- gyomorfájdalom,
- hányás,
- ivási, evési képtelenség.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tüneteket észleli, forduljon háziorvosához, aki szükség szerint a megfelelő szakorvoshoz irányítja.
A hashártyadaganat kiváltó okai
A daganat pontos kiváltó oka nem ismert. Ezen a területen kétféle daganat fordulhat elő, az egyik a hashártyából indul ki (primer), a másik típus pedig máshol létrejött daganat áttéte (szekunder).
A primer hashártyadaganat kifejezetten ritka, bár egyes feltételezések szerint a petefészekrákkal diagnosztizált nők egy részénél a hashártyából indult a betegség. A primer daganat szinte kizárólag nőknél fordul elő, és akkor is megjelenhet, ha a petefészkeket korábban eltávolították.
A daganat kialakulásának valószínűségét növelő tényezők az alábbiak:
- női nem,
- életkor,
- családban már előfordult petefészekrák vagy hashártyadaganat,
- BRCA1 vagy BRCA2 genetikai mutáció megléte,
- menopauza utáni hormonpótló terápia,
- túlsúly,
- nagy testmagasság,
- endometriózis.
A hashártyát érintő mesothelioma azbeszt expozíció hatására alakul ki.
A másodlagos hashártyadaganat valamilyen más hasi szervből indul, és egyforma valószínűséggel jelentkezik férfiaknál és nőknél.
A hashártyadaganat lehetséges szövődményei
Előrehaladott állapotban a daganat akadályozza az evést és ivást, hányingert és hányást okoz, illetve a vékonybél, vastagbél vagy húgyutak elzáródásához is vezethet. Ennek kezelésére sztóma kialakítására lehet szükség.
A daganatot gyakran késői stádiumban diagnosztizálják, ilyenkor a prognózis sem kedvező.
A hashártyadaganat diagnosztizálása
A tünetek kikérdezése és a fizikális vizsgálat után vérvizsgálatok (pl. tumormarkerek) és képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR) szükségesek a diagnózis felállításához. Nőgyógyászati vizsgálatra is szükség lehet. Egyes esetekben laparoszkópiás műtétre is sor kerülhet, a műtét során szövettani mintavétel (biopszia) történhet. Ha hasi folyadékgyülem is jelentkezik, a folyadék leszívása (paracentézis) és annak patológus által történő vizsgálata is része lehet a diagnózis felállításának.
A diagnózis része annak eldöntése is, hogy primer vagy szekunder daganatról van-e szó.
A képalkotó eljárások daganatok felismerésében fontos szerepéről itt olvashat bővebben.
A hashártyadaganat kezelése
A hashártyadaganat kezelése a daganat méretétől és elhelyezkedésétől, a stádiumtól, az életkortól és az általános egészségi állapottól függ.
Műtét. Az úgynevezett citoreduktív műtét célja, hogy a rák minél nagyobb részét eltávolítsák. A műtét során a petevezetékeket és a petefészkeket, a méhet, a beleket körülvevő zsírszövetet, az úgynevezett omentumot (omentektómia) és az egyéb kóros szöveteket is eltávolíthatják.
A rákos sejtek a test más területeire való átterjedésének megakadályozására az alábbi kezelési módok is a terápia részét képezhetik.
Kemoterápia. A hashártyadaganat hagyományos kemoterápiáját vénákon keresztül (intravénásan) vagy közvetlenül a hasüregbe (intraperitoneálisan) adják. Bizonyos esetekben melegített kemoterápiás gyógyszereket alkalmazhatnak (hipertermikus intraperitoneális kemoterápia vagy HIPEC). A HIPEC-et közvetlenül a citoreduktív műtét után alkalmazzák, miközben a beteg még a műtőben van altatás alatt. Egyes rákbetegségek esetében a HIPEC hatékonyabb formája lehet a kemoterápia beadásának.
Célzott terápia. Egyes daganattípusok esetén speciális gyógyszerek segíthetnek a rákos sejtek elpusztításában anélkül, hogy a normál sejteket károsítaná.
Hormonális terápia. Előrehaladott esetekben néha hormonális terápiát kombinálnak kemoterápiával. Ez megakadályozza, hogy a szervezet természetes hormonjai elérjék a rákos sejteket, így gátolja a növekedésüket.
Sugárterápia. A sugárterápiát ritkán alkalmazzák a hashártyadaganat elsővonalbeli kezeléseként. Sugárkezelést ajánlhatnak a rák olyan kis területeinek megcélzására, amelyek a kezdeti kezelés után visszatértek.
Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.
A hashártyadaganat megelőzése
A kialakulás valószínűségét csökkenti a szoptatás, a szülés, a hormonális fogamzásgátló szedése, a petefészek és petevezetők eltávolítása. A BRCA1 és BRCA2 mutáció által érintetteknél a petefészkek eltávolítása csökkenti a kockázatot, de nem szünteti meg teljesen.
A rákmegelőzésben szerepet játszó életmódbeli tényezőkről bővebben itt olvashat.
