Nyugati típusú étrendnek nevezzük a fejlett, iparosodott országokban (elsősorban az USA-ban és Nyugat-Európában) elterjedt étrendet. Ezt az étrendet a magas szénhidrát- és zsírtartalom, a feldolgozott és előkészített ételek túlsúlya, illetve a vörös húsok gyakori fogyasztása melletti alacsony étkezési rostbevitel és a mozgásszegény életmód jellemzi.
A nyugati típusú étrend magas telített zsír- és finomított szénhidráttartalma miatt erőteljesen hozzájárul a fejlett országokban egyre nagyobb egészségügyi problémákat okozó elhízás és túlsúly kialakulásához. Nagyszámú tanulmány vizsgálja az egészségre gyakorolt hatását: számos, ún. „civilizációs betegség” kialakulásáért tehető felelőssé, mint például a különböző szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek, pajzsmirigybetegségek, egyes pszichiátriai zavarok és a vastagbéldaganat.
A fejlett világban az étkezés nem csupán létszükséglet, hanem program és élvezet is, így az elfogyasztott adagok jellemzően nagyok, a főétel mellé pedig gyakran üdítő, nassolnivaló, kávé is kerül. Az egyébként is zsírban és szénhidrátban gazdag ételek mellé fogyasztott sütemény és üdítő pedig növeli az étkezés „üres kalóriatartalmát”, és túltáplálkozáshoz vezet.
Az egészséges táplálkozásról bővebben itt olvashat.
Az „ultra-feldolgozott” élelmiszerek
A tipikus nyugati étrendnek magas a zsír-, szénhidrát- és nátriumtartalma, emellett pedig kevés zöldséget, gyümölcsöt és olajos magvat tartalmaz. A feldolgozott ételek gyakori fogyasztása is jellemző, de az utóbbi időben megjelent egy új fogalom, az ún. ultra-feldolgozott élelmiszer.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek gyári elkészítése során a természetes eredetű alapanyagok sokszoros kémiai módosításon esnek át, melynek hatására számos fontos tulajdonságukat és összetevőjüket (pl. vitaminok, ásványi anyagok, rostok stb.) elveszítik. Alacsony áruk és kényelmes fogyaszthatóságuk miatt viszont igen népszerűek. Ezt jól jelzi, hogy egy átlagos amerikai a napi kalóriabevitelének legalább 50%-át ultra-feldolgozott élelmiszerből fedezi.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek közé az alábbiak tartoznak:
- cukros, szénsavas üdítők;
- előre elkészített mirelit ételek, -pizzák, dobozos tésztaételek;
- édesített reggelizőpelyhek, müzlik;
- porított instant levesek és zacskós tészták;
- tömegesen előállított kenyér és zsemle (a pékségekben kapható, helyben sütött termékekre ez nem vonatkozik!);
- aprósütemények, péksütemények.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusa pontosan nem ismert, de sok elmélet ad rá magyarázatot.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek káros hatásai többek között az alábbiak.
A túlevés serkentése
Jellemzően rengeteg ízfokozót, színezéket és különböző állagjavítókat tartalmaznak, melyek különösen kívánatossá és ízletessé teszik az ételt, serkentve a magasabb kalóriabevitelt (akkor is eszik belőle az ember, ha nem feltétlenül éhes).
A baktériumflóra megváltoztatása
A mesterséges édesítőszerek, élelmiszer-adalékok és az alacsony étkezési rosttartalom megváltoztatják a bél mikrobiomjának összetételét, amit már számos betegséggel összefüggésbe hoztak.
Lásd például: A normálflóra állapotának hatása a vastagbéldaganatok kialakulására
Karcinogén (rákkeltő) alap- és adalékanyagok:
- vörös húsok és előkészített húsok: az előkészített húsok az IARC (International Agency for Research On Cancer) besorolása alapján a „karcinogén” (vagyis rákkeltő), míg a vörös húsok a „feltehetően karcinogén” kategóriába tartoznak;
- tartósítószerek: amikor a bélbaktériumok lebontják az emésztőrendszerben a különböző nitrit- és nitráttartalmú tartósítószereket, ún. N-nitrozo-vegyületek keletkeznek, melyek karcinogén anyagoknak minősülnek.
Hirtelen vércukorszint-emelés
A finomított szénhidrátokból a feldolgozás során a fontos tápanyagok egy része elvész, így általában kevesebb vitamin, ásványi anyag és rost található bennük, mint a kevésbé feldolgozott élelmiszerekben. Egyéb, nem feldolgozott szénhidrátokkal összehasonlítva „üres kalóriákat” tartalmaznak, ami a vércukorszint hirtelen megemelésével inzulinrezisztenciához, később cukorbetegséghez vezethet.
A nyugati típusú étrenddel összefüggésbe hozott betegségek
A különböző típusú étrendeket már számos tanulmány hasonlította egymáshoz az utóbbi években. Vannak olyan speciális étrendek, amelyek az egészséges életmódhoz köthetők (pl. mediterrán étrend), a nyugati típusú diéta viszont nem kedvez az egészségnek.
A nyugati típusú étrendet az alábbi betegségek kialakulásával hozták összefüggésbe:
- túlsúly és elhízás;
- szív-és érrendszeri betegségek (kardiomiopátia, aneurizma, szívinfarktus, stroke);
- veseelégtelenség;
- érelmeszesedés, magas vérnyomás;
- inzulinrezisztencia és cukorbetegség;
- gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) és vastagbéldaganat;
- rheumatoid arthritis, degeneratív ízületi gyulladás, lupus, psoriasis, asztma;
- pajzsmirigybetegségek (Hashimoto-betegség);
- allergiák, allergiás menetelés magasabb kockázata;
- neurodegeneratív kórképek: Parkinson-kór, Alzheimer-kór, szklerózis multiplex;
- kognitív és érzelemszabályozási zavarok és egyéb pszichiátriai kórképek: depresszió.
Kapcsolódó cikkek:
Az étrend hatása a koleszterinszintre
